2019. október 14., hétfő

Mészáros Kálmán doktorrá avatása Debrecenben - 2009

DOKTORAVATÓ DEBRECENBEN
Egy évtizeddel ezelőtt, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2009. június 27-én, a debreceni Nagytemplomban megtartott évzáró ünnepségének a keretében vehettem át az egyháztörténelem tárgykörében szerzett doktori (PhD) diplomámat. Soli Deo Gloria!

Doktorrá fogadom!
A doktori disszertáció témája a "Magyarország határain kívül élő magyar baptista közösségek missziói tevékenységének múltja, kitekintéssel a jelenre"
"A disszertáció részletesen foglalkozik a baptista tanítás reformáció óta végig kisérhető jelenlétéről a Kárpát-medencében, majd az újkori magyar baptista misszió megjelenéséről és az egész térségben kiteljesedő ébredési mozgalmáról, a trianoni békediktátum baptista közösséget is súlyosan érintő tragikus következményeiről, a háborúk és forradalmak, az anyaországhoz való területi visszacsatolás, majd az ismételt országcsonkítás, a határon túlra került magyarok elűzése szülőföldjükről, a több évtizedes kommunista elnyomás és szétszakítottság lelkeket nyomorító hatásairól és a rendszerváltás után elinduló, határokon és tengereken átívelő egyesítő törekvéseiről."
A disszertáció teljes szövege itt olvasható el:
NÉHÁNY FONTOS EGYHÁZTÖRTÉNETI ADAT A DEBRECENI EGYETEMRŐL:
Az 1538-ban alapított Debreceni Református Kollégium és Hittudományi Egyetem a Kárpát-medence legrégebben alapított protestáns egyeteme. Falai között tanult számos magyar kiválóság, többek között Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Szabó Magda, Tisza István, Tisza Kálmán és még sokan mások...
Köszönet a református hittudományi egyetem és doktori tanácsa korábbi és jelenlegi vezetésének, azért az őszinte testvéri törekvésért, hogy saját egyháza diákjain túl kész segítséget nyújtani más protestáns felekezetek, köztük baptista hallgatók teológiai továbbképzésében és tudományos fokozat megszerzésében is.
Így nyert doktori fokozatot a Baptista Teológiai Akadémia több korábbi és jelenlegi vezetője, tanára és remélhetőleg több folyamatban lévő doktorandusza. De itt kapott tiszteletbeli doktorátust többek között Billy Graham és idősebb Martin Luther King baptista lelkipásztorok is. Reméljük a jövőben folytatódik még ez a sor... https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/ta5/1.5/16/1f642.png:-)
--------------------------------
Végül hadd zárjam soraimat Révész Imre református egyháztörténésznek a disszertáció témájához is kapcsolódó bölcs szavaival:

„Aki az egyház múltját nem ismeri, az az egyház jelenét egyszerűen képtelen megérteni, az egyház földi jövőjének alakításához pedig kontár kézzel nyúl… Aki gyülekezetépítést, vallásos nevelést vagy akár egyházkormányzást és egyházpolitikát alapos, sokoldalú és folyvást gyarapított egyháztörténelmi ismeretek nélkül akar csinálni, az előbb-utóbb a maga és a rábízottak kárán fogja megtanulni, hogy lehetetlenségre vállalkozott.”
Soli Deo Gloria!


2019. augusztus 26., hétfő

Teológus hallgatókkal az auschwitzi haláltáborban

 Tanulmányút a pokol kapujában 
Krakkóban, Auschwitzban és Birkenauban jártunk
A BTA hallgatóit dr. Mészáros Kálmán és Marton Zsolt
tanárok kísérték el a tanulmányútra
A Baptista Teológiai Akadémia (BTA) 45 diákja, két tanár - Marton Zsolt és Mészáros Kálmán - kíséretében és Kissné Balázs Barbara BTA hallgató szervezésében tanulmányúton jártak 2019. augusztus 16-17-én Lengyelországban, Krakkó városában, valamint Auschwitz és Birkenau koncentrációs lágerében.
A látogatás Krakkó történelmi zsidónegyedben kezdődött, majd a hajdani gettóban folytatódott. 
Fölkerestük Oskar Schindler gyárát, ahonnan a tulajdonos igyekezett megmenteni a halálraítélt zsidó honfitársait.
Néhány ősi zsinagógába is benéztünk és csendes imában emlékeztünk az innen méltatlanul elhurcolt és megsemmisített embertársainkra. Történetüket "Schindler listája" című nagyszerű világszerte ismert filmalkotás őrizte meg.
Auswitz és a szomszédos Birkenau ma Lengyelországhoz tartozik. Ezeket a településeket a második világháború idején a német nemzeti szocialista hadsereg elfoglalta és koncentrációs „munkatáborokat” hoztak létre. Később ezek a megsemmisítő lágerek a „világ legnagyobb temetője” szomorú megnevezést kapták. Így vált Auschwitz az Istent és törvényeit megtagadó tömeggyilkos nemzeti szocialista eszmerendszer tragikus végállomásává.
A tanulmányút résztvevői az auschwitzi koncentrációstábor bejáratánál, ahol a kapu fölött ez a felirat fogadja az érkezőt: ’Arbeit macht frei – A munka szabaddá tesz’
Szinte a pokol kapujában éreztük magunkat, amikor az auschwitzi megsemmisítő tábor bejáratához érkeztünk. A kapu fölötti felirat ezzel az ördögi hazugsággal köszöntött bennünket: "Arbeit macht frei – A munka szabaddá tesz!”
Maximilian Kolbe katolikus lelkipásztor Auschwitz vértanúja
Az auschwitzi és birkenaui tábor valaha az Osztrák-Magyar monarchia katonai kaszárnyája volt. A több tízezer főt befogadó laktanyát és a hozzá tartozó birkenaui lóistállóknak használt fabarakkjait a német nemzeti szocialisták 1940-ben elfoglalták és megsemmisítő táborrá alakították át és alkalmazták 1945-ig.
Az auschwitzi „munkatáborba” Európa minden országából érkezetek halálraítélt foglyok. Ebben a haláltáborban szenvedett mártírhalált 1.470.000 többségében zsidó sorstársával együtt Maximilian Kolbe katolikus lelkipásztor is, aki önként vállalta a méltatlan halált, egy sokgyermekes halálraítélt helyett. Emlékét márványtábla őrzi cellájának padlózatán.
A legdöbbenetesebb adat szerint 430.000 magyar zsidó, cigány, homoszexuális, kisebbségi üldözött keresztény honfitársunk lett deportálva 1944. május - július között a német nemzeti szocialisták (nácik) által megszállt Magyarországról, akik kevés kivétellel mind odavesztek az Auswitz-Birkenau-i haláltáborban.
A Budapestről indított eredeti magyar szerelvény egy  
vagonja Auschwitzban
Az auschwitz-birkenaui semmibe érkező vasútipályáján egy otthagyott marhavagon árválkodik. Oldalán olvastam többek között ez az angolnyelvű feliratot: "1944 tavaszán és nyarán ehhez a marhavagonhoz hasonló, emberekkel telezsúfolt vasútikocsikban, mintegy 100 alkalommal indított szerelvénnyel, több mint 400.000 zsidó férfi, nő és gyermek volt deportálva Magyarországról. A vonat utasait a megérkezés után azonnal gázkamrákban semmisítették meg"
Utólag döbbenetes fényképek kerültek elő a nácik sok-sok rémtettéről. Az egyik ilyen dokumentum szerint, a vonatról leszállított áldozatokat az útmenti erdőben teljesen levetkőztették, azzal a félrevezető paranccsal, hogy először a fürdőbe kell menniük. Ott azonban elgázosítás várt rájuk. Sok esetben a krematóriumok "túlterheltsége" miatt, már a megsemmisítőtábor egyik távol eső pontján, szabadtéren is égették a gázkamrákban elpusztított áldozatok holttestét.
A női barakk foglyai
A holokauszt magyar áldozatai számára átalakított 18-as számú laktanya épületében a hazánkból deportált zsidó honfitársainknak állítottak emléket. Itt olvastam fontos információkat többek között a magyar keresztény egyházak akkori képviselőinek a holokauszt kihívásával kapcsolatos reakciójáról:
„Bár a keresztény egyházak legfelsőbb szinten nyilvánosan nem tiltakoztak az 1944-es események ellen, a klérus egyes magas rangú képviselői, például Márton Áron gyulafehérvári, Apor Vilmos győri, vagy Hamvas Endre csanádi püspök, bátran felemelték szavukat az üldöztetés ellen. A nyilas hatalomátvétel után az egyházi embermentés komoly méreteket öltött. 
Az auschwitzi foglyok kivégzésének színhelyén a ’Halálfal’ 
előtt sok ország képviselője, neves politikus és jeles 
egyházi személy – többek között Billy Graham – 
rótta le már kegyeletét az elmúlt évtizedekben.
A katolikus kolostorok és rendházak lakói, a protestáns diákszövetség tagjai, illetve más egyházi személyek, például a református Berereczky Albert, vagy az evangélikus Remete László, rendkívüli bátorságról és találékonyságról tettek tanúbizonyságot az üldözöttek bújtatása és mentése során. A protestáns Jó Pásztor Bizottság vezető munkatársa, az evangélikus Sztéhló Gábor a Nemzetközi Vözöskereszttel együttműködve több mint 1500 zsidó gyermeket és árvát mentett meg. Többen, például Kálló Ferenc katolikus tábori esperes, vagy Salkaházi Sára, a Szociális Testvérek Társaságának tagja az életükkel fizettek bátorságukért, a nyilasok kivégezték őket.”
Személyes archívumomban kutatva éppen most került kezembe az a kép, amely szerint Billy Graham világszerte ismert baptista elkötelezettségű evangélista 1978-ban, Lengyelországban tett látogatása alkalmával emlékezett meg Auschwitzban a "Halálfala" előtt arról a 20,000 névtelen mártírról, akiket itt lőttek agyon a német nemzeti szocialisták 1940-1945 között.
A szövetségesek már 1944. május 31-én felderítő
gépekről készítettek légi felvételt az auschwitz-birkenaui
megsemmisítő táborról, de nem tettek semmit
A múzeumban kiállított tárgyak, képek, térképek között megdöbbentő adatok és információk olvashatók. Ezek között látható például az a szövetségesek (Anglia-USA) felderítői által 1944. május 31-én készítettek légifelvétel(ek) a birkenaui megsemmisítő táborról, amely teljes pontossággal és hitelt érdemlően bemutatja ennek a fogolytábornak a létezését.
A szövetségesek tehát ekkor már egészen bizonyosan tudták, hogy mi folyik ebben a lágerben, mégsem tettek semmit (!). Máig érthetetlen az a rejtély, hogy miért nem tették a világsajtó számára közhírré ezt a gyalázatot és miért nem robbantották föl, például az Auswitz-Birkenauba vezető vasútvonalakat.
Újabb foglyokkal teli szerelvények érkeztek az auschwitzi
végállomásra
A történelmi tényekhez hozzátartozik az a körülmény is, hogy amikor 1944. március 19-én német megszállás alá került Magyarország, ezzel az ország önálló jogállamisága is megszűnt. Az államigazgatás kulcsfontosságú minisztériumait és hivatalait a fasiszta német hadvezetés és a velük kollaboráló nyilas nemzeti szocialista pártvezetés vette át.
Az ország lakossága az évek óta tartó világháború rettenetében bénult rezignáltságában szemlélte a szinte követhetetlen eseményeket. A Gestapo és a velük együttműködő nemzeti szocialista államrendőrség rémtetteitől megfélemlített egyszerű magyar lakosság sorai közül kevesen mertek szólni és ellene állni a nyilvánvaló gaztettekkel szemben.
A Baptista Teológiai Akadémia tanulmányútjának egy csoportja az 
Auschwitz-Birkenau végállomás bejáratánál
A magyar államvezetés sajnos nagyon későn reagált a fajgyűlölő nácik egyre nyilvánvalóbb gaztetteire. Horthy Miklós, Magyarország akkori korlátozott jogkörű kormányzója, miután hivatalosan is tudomást szerzett arról, hogy az országot megszálló német nemzeti szocialisták és a velük kollaboráló magyar nyilasok hova szállítják a vidéki zsidóságot és más kisebbséghez tartozó deportáltakat, 1944. július 9-én azonnali hatállyal, még a háborúból való kiugrás kockázatával és szándékával is leállíttatta a további deportálásokat.
Az úton lévő szerelvényeket azonban már képtelen volt megállítani és visszafordítani. A több mint 200.000 budapesti zsidóság azonban – egyelőre - menekült a teljes genocídiumtól. Talán éppen emiatt nem ítélték el Nürnbergben háborús bűnösként Horthy Miklóst a háború végén.
Mindig megrázó élmény Birkenauban a magyar rámpa végénél felolvasni 
a gyászolók kádisát héberül és magyarul
Marton Zsolt tanártársam fogalmazta meg a tanulmányút záró stációjánál: "Mindig megrázó élmény Birkenauban a magyar rámpa végénél felolvasni a gyászolók kádisát héberül és magyarul." - Valóban így van. Sokan törölték könnyüket, megismerve az istentelen és embertelen diktatúra sok-sok ártatlan áldozatának temetőjévé vált „végállomás” tragikus történetét.
A gyászima után mindenki elhelyezhetett egy fatáblácskát, rajta egy-egy vigaszt adó gondolattal, igeverssel. Én ezt a zsoltárt idéztem: "De én mindig veled leszek, mert te fogod jobb kezemet. Tanácsoddal vezetsz engem, és végül dicsőségedbe fogadsz. Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, a földön sem gyönyörködöm másban. Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké!" Zsoltárok 73,23-26
A gyászima után mindenki elhelyezhetett egy fatáblácskát,
rajta egy-egy vigaszt adó gondolattal, igeverssel.
Az úton hazafelé számtalan kérdés merült föl a tanulmányút résztvevőiben: „Miért engedte ezt meg Isten?” Hol volt Isten, amikor mindez történt? Mi lehetett Isten célja mindezzel?” Ilyen és ehhez hasonló gondolatok fogalmazódtak meg a beszélgetések során.
Sajnos nem először került Isten népe történelme során hasonló helyzetbe.  Mint ahogy korábbi történelmi korszakokban, így most is egyedül Isten igéje nyújthat választ és reménykeltő üzenetet a jövőre vonatkozóan. 
Eközben idéztük föl Ezékiel látomását, aki egy hatalmas éllettelen csontmezőt látva különleges próféciát kapott Istentől: 
A magyar áldozatok emléktáblája a világ legnagyobb temetőjében.
 Az emlékhelyen a különböző nemzetek képviselői is leróhatják 
kegyeletüket a névtelen hősök emléke előtt.
„Emberfia! Ez a sok csont Izráel egész háza, amely most ezt mondja: Elszáradtak a csontjaink, és elveszett a reménységünk, végünk van. Azért prófétálj, és ezt mondd nekik: Így szól az én Uram, az Úr: Én felnyitom sírjaitokat, és kihozlak sírjaitokból, én népem, és beviszlek benneteket Izráel földjére. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor felnyitom sírjaitokat, és kihozlak sírjaitokból, én népem! Lelkemet adom belétek, életre keltek, és letelepítelek benneteket a saját földeteken. Akkor megtudjátok, hogy én, az Úr, meg is teszem, amit megmondtam - így szól az Úr.” 
Az utolsó szó ebben a kérdésben is Istené! Soli Deo Gloria!
Dr. Mészáros Kálmán
egyháztörténész
BTA tanszékvezető docense

2019. június 3., hétfő

A kettős kereszt eredete

Honnan ered a magyar címerben 

található kettős kereszt?

A kérdés megválaszolásához vissza kell mennünk a világtörténelem időszámításának kezdetéhez, Jézus Krisztus kereszthalálának helyszínéhez, a Jeruzsálemben található Golgota hegyéhez.
A magyar címer a kettős kereszttel
     Mint ahogyan azt a Szentírásból jól ismerjük, Jézus Krisztus keresztre feszítését Poncius Pilátus, a Római birodalom Júdeába akkreditált (26–36) helytartója rendelte el.
  Jézus életében játszott szerepét a négy evangéliumban találjuk leírva. Miután a zsidó főtanács Kajafás elnökletével halálra ítélte Jézust, az ítélet jóváhagyása céljából Pilátus elé küldték őt. A helytartó kikérdezte, de nem találta vétkesnek.
   Szerette volna szabadon bocsátani, de az összegyűlt nép a főtanácstól bujtogatva halálát követelte, politikai vádakat is hangoztatva. Pilátus felajánlotta, hogy a húsvétra tekintettel egy elítéltnek megkegyelmez, de a tömeg Jézus helyett a gyilkosságért elítélt Barabbást választotta, mire a helytartó kénytelen volt helybenhagyni a megfeszítésről szóló ítéletet.
   János evangélista minderről így számol be: „Pilátus ismét kiment az épület elé, és így szólt hozzájuk: "Íme, kihozom őt nektek. Tudjátok meg, hogy semmiféle bűnt nem találok benne." Akkor kijött Jézus az épület elé, rajta volt a töviskorona és a bíborruha. Pilátus így szólt hozzájuk: "Íme, az ember!" Amint meglátták Jézust a főpapok és a szolgák, így kiáltoztak: "Feszítsd meg, feszítsd meg!" Pilátus pedig ezt mondta nekik: "Vegyétek át ti, és feszítsétek meg, mert én nem találom bűnösnek." (János 19,4-6)
Munkácsy Mihály: Ecce Homo - Krisztus Pilátus előtt
   „Amikor Pilátus meghallotta ezeket a szavakat, kihozatta Jézust az épület elé, és a bírói székbe ült azon a helyen, amelyet Kövezett-udvarnak, héberül pedig Gabbatának neveztek. A húsvétra való előkészület napja volt, délfelé járt az idő. Pilátus így szólt a zsidókhoz: "Íme, a ti királyotok!" Azok pedig felkiáltottak: "Vidd el, vidd el, feszítsd meg!" Pilátus ezt mondta nekik: "A ti királyotokat feszítsem meg?" A főpapok így válaszoltak: "Nem királyunk van, hanem császárunk!" Ekkor kiszolgáltatta őt nekik, hogy megfeszítsék.” (János 19,13-16)
Krisztus keresztjére feliratot készíttetett Pilátus
    Jézus „maga vitte a keresztet, és kiért az úgynevezett Koponya-helyhez, amelyet héberül Golgotának neveznek. Ott megfeszítették őt, és vele másik kettőt, jobbról és balról, középen pedig Jézust.
   Pilátus feliratot is készíttetett, és rátétette a keresztre. Ez volt ráírva: A NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA. A zsidók közül sokan olvasták ezt a feliratot, amely héberül, latinul és görögül volt írva, ugyanis közel volt a városhoz az a hely, ahol megfeszítették Jézust. A zsidók főpapjai akkor szóltak Pilátusnak: "Ne azt írd: A zsidók királya! - hanem ahogyan ő mondotta: A zsidók királya vagyok."      Pilátus így válaszolt: "Amit megírtam, megírtam." (János 19,17-22
Jézus feje fölötti táblán ez a felirat volt olvasható
héber, görög és latin nyelven:
"Názáreti Jézus a zsidók királya"
"Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor 
eljössz királyságodba." 
   Az evangéliumok beszámolnak arról, hogy Jézussal együtt két köztörvényes gonosztevőt is keresztre feszítettek, egyiket bal, másikat jobbkeze felöl. Míg az egyik folyamatosan gyalázta őt, addig másik megrótta, ezt mondva neki: "Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy! Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el." Majd így szólt: "Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba." Erre ő így felelt neki: "Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban." (Lukács 23,40-43)
   Különös ez a történet abból a szempontból, hogy Jézus „királyságát” ez a megtért lator ismerte el előszőr az említett tábla felhelyezése után. Sőt, azt is megvallotta, hogy hisz Jézus királyságának „eljövetelében” és annak uralma alá szeretett volna tartozni. Jézus elfogadta a lator őszinte bűnvallását és azon órában bűnbocsánatot nyerve ő is királyi uralma alá került. Jézus megígérte neki, hogy még „ma velem leszel a paradicsomban."
"A zsidók közül sokan olvasták ezt a feliratot,
ugyanis közel volt a városhoz az a hely,
ahol megfeszítették Jézust."
   Visszatérve Pilátus rendelkezésére és Jézus királyságára vonatkozó prófétikus kijelentésére, különös utóélete van személyének megítélésében. Egyes ókori keresztény elbeszélések szerint Pilátus később keresztény hitre tért, és mártírként halt meg Tiberius császár uralkodása alatt.
   Fennmaradt két apokrif írás amelyek Pilátusnak tulajdonított leveleket tartalmazzák. Ezekben a helytartó a császárnak számol be Jézus peréről, és az ártatlanságát hangoztatja. Ezek után nem csodálkozunk azon, hogy a kereszténység legősibb hitvallásában ott szerepel a neve: „Szenvedett Poncius Pilátus alatt” (Niceai Hitvallás)

Pilátus héber, görög, latin felirata nemzetközi üzenetet hordoz!

Mint Róma felhatalmazott képviselője jelentette ki Pilátus, hogy a Názáreti Jézus a zsidók királya! – ez volt a keresztre feszítés oka. A kereszt felső szárára szögelt tábla szövege, melyet az I.N.R.I. betűmozaikszóval szoktak később jelölni, figyelemre méltó. A későbbi kettőskereszt ábrázolásoknak ugyanis ez lett az alapja. Pilátus ugyanis azért íratta ezt a feliratot a helyi lakosság héber anyanyelvén, valamint a Földközi tenger keleti (görög) és a nyugati (latin) nemzetközi nyelveket beszélő lakosság számára is érthető legyen, hogy a Názáreti Jézus kiknek a királyaként szenvedett kereszthalált!
III. Mihály (842 - 867) bizánci császár kezében
jól látható a kettős keresztes országalma,
valamint a jelvényként hordozott kettős kereszt is.
   Az evangélista ki is emeli, hogy a messziről is jól olvasható, forgalmas útvonal mellett elhelyezett táblát „sokan olvasták, amely héberül, latinul és görögül volt írva, ugyanis közel volt a városhoz az a hely, ahol megfeszítették Jézust” (János 19,20) A zsidók tiltakoztak is ezért a számukra szégyenletes és elutasított kijelentés ellen, de Pilátus nem tágított. A kikényszerített keresztre feszítést törvényesen indokolta meg.
   A Krisztus keresztfájának és felső feliratát tartalmazó kettős keresztet ábrázoló jelábra a 4. században, a kereszténység államvallássá válása után terjedt el a Római birodalom területén. Ehhez hozzájárult Konstantinusz édesanyjának, Helénának 320-ban Jeruzsálemben tett látogatása. Itt jutott ugyanis a kettőskereszt ábrázolás nyomára, melyet a császár később az egyik uralkodói jelképévé tett.
   A kettőskereszt, a bizánci birodalomban a 6. században jelent meg, ahol nemcsak vallási, hanem elsősorban politikai jelvényként használták. Rendkívüli módon elterjedt a vallási tárgyakon, fegyvereken, az érméken, a ruhákon, a személyi pecséteken, a katonáktól a művelt rétegekig, a diplomatákig és egyházi személyekig. (Wikipédia)
   A 6. századtól kezdve az új nemzetek krisztianizálásában új értelmet nyert a kettőskereszt és felirata, amelyet később „jeruzsálemi”, vagy „missziós” keresztnek hívnak. Az évszázadok során az európai nemzetek nevei kerültek egymás után jelképesen a „zsidók királya” megnevezése mellé. Így tekinthetünk, a népvándorlás során Európa színterére érkező népek között apostolkodó misszionáriusokra, papokra, később királyokra, akik jelképesen kezükbe vették a kettős keresztet, hogy saját népüket is megnyerjék Krisztus királysága számára.

Szt. István királysága és apostoli küldetése

Szt. István korában még a fejedelmek is 
nyilvános hitvalló bemerítésben/keresztelésben
 részesültek. A képen egy baptiszteriumban/
bemerítőkápolnában végrehajtott bemerítés 
ábrázolása látható egy ikonosztázon
Szent István királyunknak köszönhető, hogy a magyar nép is megismerhette a Krisztus királyságáról szóló evangélium üzenetét. István, miután felnőtt férfiúvá érett, szembesült a Szentírás életformáló üzenetével és erejével. Minegy 25 éves volt, amikor elhagyta pogány életvitelét és addig használt Vajk nevét és az első Jeruzsálemi gyülekezet vértanújának, István diakónusnak a nevét vette fel a hitvalló keresztségében, melynek jelentése „stefanus”, azaz „győzelmi korona”.
   Erről az eseményről a korabeli krónikás így számol be: „Istvánt, Istennek kedves püspöke, (a prágai) Adalbert, az ő hite szerint a kenetes keresztvízbe merítette és onnan kiemelte.” Hogy ez a keresztség nem valami politikai okból, formálisan vállalt „vallásfölvételt” jelentett, azt későbbi megnyilatkozásai is bizonyítják. Leginkább azokra az írásban is megőrzött gondolatokra utalok, amelyeket a Kr.u. 1000-ben, a teljes Kárpát-medencét lefedő Magyarország királyaként íratott le fiának, a korán elhunyt Imre hercegnek.
Szt. István ábrázolása a Képes Krónikában,
ahol a ruházatán a családi színek, a zászlón
és a pajzson a hatalmi szimbólumként
használt kettős kereszt látható.
   Az sem véletlen, hogy ő volt az utolsó európai uralkodó, aki kelet-nyugat határán bizánc-róma jóváhagyásával és áldásával lehetett Közép-Európa legtekintélyesebb uralkodója. Megteremtve ezzel egy keresztény alapokon álló országot, amely a történelem földindulásai ellenére ma is szilárd alapokon nyugszik.
   (Szent István király dénárján láthatunk egy kettős keresztet. A kettős kereszt címerpajzson először III. Béla király (1172-1196) ezüst dénárán fordul elő, 1190 körül. Az általános vélemény szerint ezt a jelképet ő hozta magával a bizánci udvarból, ahol fiatal kora óta nevelkedett a 14. század elejére már a magyar államhatalom szimbólumává vált. A 12. századtól a kettős kereszt terjedésének másik kiindulópontja a Szentföld volt, ahol gyakran nevezték "valódi keresztnek". A szomszédos bizánci hatás mellett nem zárható ki a magyar hatás sem, a magyar zarándokok és II. András keresztes hadjárata révén. Az egyházi lovagrendek is használták a pecsétjeiken és érméiken, de a címerükben sohasem. A kettős kereszt megtalálható a Szent Sír Lovagrend régebbi pecsétjén, a jeruzsálemi királyok érméin, melyet gyakran alfa és omega betűk kísérnek.)
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kett%C5%91s_kereszt_(heraldika)
A feltételezés szerint Rómából és Bizáncból 
kapott koronázási ékszerek, köztük az 
országalma a kettős kereszttel
   A hagyományok szerint, az apostoli királyság jelképeként szolgáló apostoli kettős keresztet I. Szent István kapta II. Szilveszter pápától; és az apostoli felhatalmazás azt jelentette, hogy a magyar király apostoli küldetést is kapott a keresztény tanítás terjesztésében, A magyar egyház megalapításában és püspökségek alapításában is.
   Ez a keresztény hitre alapozott ország ezer éven át ellenállt tatár, török, osztrák, német, szovjet-orosz és bennünket hátba támadó szomszédos népek országcsonkító kegyetlen rémuralmának.
Kettős kereszt Szt. István, első 
magyar keresztény királyunk kezében
Bár a viharos évszázadok során a koronán megdőlt a kereszt, mégis ott ragyog és diadalmaskodik minden keresztényellenes összefogás ellenére is. Mert nincs korona kereszt nélkül!
   A Jeruzsálemből eredeztethető és a kereszt felső szárára illesztett, több nyelven olvasható táblát is magába foglaló missziós kettős keresztfa emlékét őrzik a magyar királyság koronázási ékszerei és címere, immár ezer esztendeje. Ott láthatjuk következetesen a magyar királyok kezében és címereiben, a róluk készített szobrokon és képeken.
   A kettős kereszt azonban más nemzetek szimbólum rendszerében is helyet kapott. Mindegyik esetben kimutatható az a tény, hogy ez mindig a keresztény hit felvételéhez és annak terjesztéséhez volt köthető a különböző országok nemzeti történetében.

Názáreti Jézus a nemzetek királya!

Ki kell mondanunk azonban, hogy a Jézus királysága nem azonosítható földi uralommal és királysággal. Erre István királyunk is emlékeztette fiát Imre herceget és ezzel királyi utódait is a hozzájuk is intézett „Intelmek” című írásában:
   „Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, legelőször azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy az egyetemes/katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán nevezzen igaz keresztény hitvallású férfinak. Enélkül bizony, tudd meg, sem kereszténynek, sem az egyház fiának nem mondanak.
Kettős kereszt Mátyás király kezében
  Akik ugyanis hamisat hisznek, vagy a hitet jó cselekedetekkel teljessé nem teszik, fel nem ékesítik, minthogy a hit tettek híján meghal, sem itt nem uralkodnak tisztességgel, sem az örök uradalomban vagy koronában nem lesz részük. Ám ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is. Mert e lelki fegyverekben szabályszerűen harcolhatsz láthatatlan és látható ellenségeid ellen. Hiszen az apostol ezt mondja: "Csak az nyeri el a babérkoszorút, aki szabályszerűen küzd."
   A hit tehát, melyről beszélek, a következő: higgy erősen a mindenható Atyaistenben, minden teremtmény teremtőjében, és az ő egyszülött fiában, a mi Urunkban, Jézus Krisztusban, kit az angyal meghirdetett, ki Szűz Máriától született, az egész világ üdvösségéért a keresztfán szenvedett és a Szentlélekben, ki szólt a próféták s az apostolok, valamint az evangélisták szavával, mint egyetlen tökéletes oszthatatlan szeplőtelen istenségben, és kétely hozzád ne férjen. "Ez az egyetemes/katolikus hit, melyben - miként Atanáz mondja - ha akárki híven és erősen nem hisz, semmiképp sem üdvözül." (Forrás: Szent István intelmei Imre herceghez - http://mek.oszk.hu/00200/00249/00249.htm)
   István királyunk joggal érdemelte ki a „Jeruzsálemi Kettőskeresztet”, más néven „Missziós Kettőskeresztet” mert „apostoli” megbízatást vállalt föl, amit egész életében nagyon komolyan vett. Országát Krisztus királyi uralma és védelme alá kívánta helyezni. Ebben mély, Istenben vetett hite és rendíthetetlen bizalma vezette, amit utódai számára is követendőnek tartott.
magyar színekben pompázó hitpajzson
 a 
Jeruzsálemből származó missziós kettős kereszt,
a Szentháromságot ábrázoló hármashalom
  és a győzelmi korona látható
   Így teljesedett be a Krisztus golgotai keresztjén meghirdetett „Názáreti Jézus a zsidók királya”  proklamáció, a keresztény hitre tért nemzetek között a Kárpát-medence népeit egybefogó Magyar Királyság esetében is.  A Názáreti Jézus ugyanis, nem csak a zsidók, hanem a „magyarok királya” is! Koronázási ékszereink és nemzeti címerünk kettős keresztje tehát joggal emlékeztet bennünket a Jeruzsálemből elinduló keresztény misszió kezdetére és arra a tényre, hogy az evangélium jó híre magyar nemzetet is elérte.
   A „kereszt üzenetét” ezer éven át nemcsak nemzeti jelképrendszerünk őrizte meg, de hitünk és kultúránk alapjává is lett. A nemzetek apostola Pál Európa földjére lépve ezt tanította: „Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, az Istennek ereje” (1. Korintus 1,11)
   Egy ország jövője függ attól, hogy Isten igéjének intő szavát komolyan veszi-e: „Ha megalázza magát népem, amelyet az én nevemről neveznek, ha imádkozva, keresik az én orcámat, és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a mennyből, megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat…” (2. Krónikák 7,14)
   A Biblia azt mondja: „Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott… Ő formálta mindnyájuk szívét, ismeri minden tettüket… az Úr szeme ügyel az istenfélőkre, akik szeretetében bíznak… Lelkünk az Urat várja, ő a mi segítségünk és pajzsunk… Benne van szívünk öröme, mert szent nevében bízunk… Maradjon velünk, Uram, szereteted, mert mi is benned reménykedünk!”  (33. Zsoltár 12-22)
    Az idők végéről pedig ezt írja János apostol a mennyei látnok: „Ezek után láttam: íme, nagy sokaság volt ott, amelyet megszámlálni senki sem tudott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből; a trónus előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve, kezükben pedig pálmaágak, és hatalmas hangon kiáltottak: "Az üdvösség a mi Istenünké, aki a trónuson ül, és a Bárányé!" Az angyalok mind ott álltak a trónus, a vének és a négy élőlény körül, arcra borultak a trónus előtt, és imádták Istent eképpen: "Ámen! Az áldás, a dicsőség és a bölcsesség, a hálaadás és a tisztesség, a hatalom és az erő a mi Istenünké örökkön-örökké. Ámen". (Jelenések könyve 7,9-12)

Soli Deo Gloria!
Dr. Mészáros Kálmán
egyháztörténész

2019. március 22., péntek

Kossuth Lajos azt üzente...

KOSSUTH LAJOS AZT ÜZENTE...
Halálának 125. évfordulója alkalmából

A lánglelkű 1848-as márciusi ifjak
Március 15. nemzeti történelmünk egyik legfényesebb napja. Emléke elénk idézi a magyar szabadság és függetlenség eszméjét merészen hirdető 1848/ 49-es évek lánglelkű ifjait, nemzeti hőssé emelkedett költőit, zeneszerzőit, államférfiait, a haza becsületét védő honvédeit és mártírjait.
Bukásában is verhetetlenül győzelmes volt ez a küzdelem, mert igaz ügyet szolgált. Az igazság pedig legyőzhetetlen. A legfőbb tulajdonsága ugyanis az, hogy minél jobban elnyomják, elnémítják, meggyalázzák, elferdítik, annál hatalmasabb erővel támad ismét újra fel...
Kossuth Lajos (1802-1894)
Kossuth Lajos (1802-1894) ennek a kornak volt egyik kiemelkedő egyénisége. Ki is volt Kossuth? l802-ben született a Zemplén megyei Monokon, egy egyszerű hívő evangélikus család fiaként. Szülei gyermekkorában megkeresztelték. Kossuth fiatal éveitől kezdve kapcsolatba került a Bibliával és annak igazságaival, amit mindig nagy tisztelettel olvasott és tanulmányozott. Már ebben az időben lelkébe vésődött az egyén szabad meggyőződésének tiszteletben tartása, és véleményalkotásának alapvető emberi joga.
Sárospatakon jogi tanulmányokat folytatott. 30 éves korában került a politikai közélet porondjára, ahol hamarosan összeütközése támadt a magyarság fölött hatalmat gyakorló osztrák hatóságokkal. Emiatt 1837-ben bebörtönözték. Az itt eltöltött három esztendő alatt megtanult angolul, amihez legfőbb tankönyvként egy angol nyelvű Biblia szolgált.
Kossuth angol nyelvű Bibliája
Szabadulása után az első magyar napilap, a Pesti Hírlap szerkesztője lett. 1848. március 15-én megkezdődő nemzeti forrongásban egyike lett azoknak a vezetőknek, akik a magyar függetlenséget deklarálták. Az új, független kormányban először pénzügyminiszterré nevezték ki, majd kormányzónak választották meg.
A rövidéletű Magyar Köztársaságot 1849. nyarán az osztrákok segítségére siető orosz túlerő vérbe fojtotta. A magyarok legjobbjai csatatereken vesztek el, szibériai hadifogoly-táborokba kerültek, más részük pedig az idegen érdekeket kiszolgáló Haynau diktátor véres megtorlásának estek áldozatul.
Kossuth Lajos és kíséretének felvonulása New York 
belvárosában a Broadway főútvonalon
Sokan váltak földönfutókká, kényszerű emigrációban töltve életük hátralévő éveit. Kossuthnak is ez a sors jutott. A történelem iróniája, hogy egy bennünket korábban 150 évig megszállva tartó török birodalom adott politikai menedékjogot Kossuthnak, aki 1849. augusztusában távozott Magyarországról. Majd meghívást kapott az Egyesült Államokból. Hajója 1851. december 6-án érkezett New York város kikötőjébe, ahol mintegy 300000 ember várta és ünnepelte a magyar szabadsághőst. Az Egyesült Államok kormánya száműzött államfőnek kijáró tisztelettel fogadta Kossuthot, majd Washingtonban a kongresszus két házában személyesen is bemutatták. Ezután végigjárta az USA 31 államának szinte valamennyi nagyobb városát.
Kossuth körbeutazta egész Észak-Amerikát
Kossuth Lajos 1852. január 31-én Clevelandba is ellátogatott, a magyarok későbbi amerikai központjába, ahol több ezer fős tömeg várta a vasútállomáson. Beszédet mondott az "Olde Stone Church"-ben, majd az "American House" clevelandi szálloda erkélyéről szólt az egybegyűlt sokasághoz. Az utcán a forgalom leállt. A környező házak ablakaiból, amikor Kossuth lelkes beszédét taps szakította meg - az asszonyok zsebkendőjükkel integettek.
Kossuth beszédet mondott Clevelandban is
az Olde Stone Churchben
Kossuth Lajos clevelandi látogatása mindössze három napig tartott, a város magyarságának további fejlődését mégis döntően befolyásolta. A létszámában egyre növekvő clevelandi magyarság máig sem feledte el Kossuth látogatásának emlékét. 1902-ben állították fel Kossuth Lajos szobrát Cleveland egyik legelőkelőbb városrészének főterén, a "University Circle" múzeumokkal, egyetemi épületekkel körülvett parkjának közepén. A szobor ma is áll. Visszatérő színhelye ez a clevelandi magyarok március 15-i ahogy itt mondják - Magyar Függetlenségi Nap ünnepségeinek.
Számos városban emeltek szobrot
Amerikában, többek között
New York belvárosában is
Kossuth 222 napig tartó amerikai körútja után visszahajózott Európába, ahol végigjárta Angliát, Olaszországot, Franciaországot, Portugáliát, Belgiumot, Svédországot. Mindenütt, ahol megjelent, hihetetlen népszerűség, elismerés, és szolidaritást kifejező tömegtüntetések kísérték. Csupán egy országban nem volt szabad nyíltan kimondani a nevét: saját hazájában.
Kossuth Lajos 1894-ben bekövetkezett haláláig arról álmodott, hogy szülőföldje egyszer szabad lesz, és hogy oda még visszatérhet. Ezt azonban mindhiába várta... Végül hadd idézzem Kossuth szavait, amit nem sokkal halála előtt mondott az aradi 13 vértanú kivégzésére emlékezve. Az emigrációban élő agg Kossuth eredeti hangját megörökítő kezdetleges fonográf felvétel sercegő viaszhengere 100 évvel ezelőtt a következő üzenetet rögzítette az utókornak.
Kossuth Lajos beszéde 1890-ben készült fonográf felvételről:
"A világ bírája a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szent emlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a honszabadság Istenének legjobb áldásaival, az örökkévalóságon keresztül. Engem, ki nem borulhatok le a magyar Golgota porába, engem október 6-a térdeimre borulva fog hontalanságom remetelakában látni, amint az engem kitagadott haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hű érzelmével áldom a vértanuk szent emlékét, hűségükért a haza iránt, s a magasztos példáért, amelyt az utódoknak adtanak. És buzgó imával kérem a magyarok Istenét, hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen! Ámen!”
Mészáros Kálmán, Cleveland, USA
Megjelent: A kürt, (Amerikai Magyar Baptisták Lapja) 
1989. március-április, 3. oldal

2019. január 4., péntek

A népi reformáció állomásai Erdélyben
Tanulmányút a Tordai Vallásbéke 450. jubileumi évében.
A Magyar Baptisták Történelmi Bizottsága az „Erdélyi anabaptisták nyomában” címmel tanulmányutat szervezett 2018. november 9-12 között a Tordai Vallásbéke 450. jubileumi emlékévében. A történelmi helyszínek fölkeresésével, konferenciákkal, előadásokkal és gyülekezeti látogatásokkal tarkított történelmi tanulmányút állomásai a következők voltak:
Történelmi megemlékezés Déva várában
2018. november 9-én egy nemzetközi történészkonferenciára érkeztünk Dévára. 
Történelmi megemlékezés Déván
Mintegy száz részvevő gyűlt össze Bethlen Gábor valamikori reneszánsz “nagy udvarházában”, a dévai vár alatti található Magna Curia épületében. Az ünnepi találkozó fókuszában és különösen Dr. Kovács Sándor egyháztörténész előadásának középpontjában a történelmi jelentőségű 1568. évi Erdélyi Országgyűlés vallásügyi törvényalkotásának értékelése, a lelkiismereti és vallásszabadság kérdése és mind ezekben Dávid Ferenc reformátor szerepe állt.
Dávid Ferenc (Kolozsvár, 1520 – Déva, 1579) római katolikus lelkészként kezdte a pályafutását, majd Wittenbergben tanult, ahol Luther tanainak elkötelezett híve lett. Erdélybe hazatérve János Zsigmond fejedelmi udvarának főpapjaként hozzáfogott az egyház megújításához. Később a genfi reformátor, Kálvin teológiájának követője lett. Református püspökként terjesztette a reformáció eszméit, melynek Kolozsvár volt a központja. Szervét hatására ariánus tanokat is vallott. 

Déva várbörtöne, ahol a reformátor raboskodott 

Élete utolsó évtizedében anabaptista meggyőződésre jutott. Az 1568-as tordai országgyűlésre szerkesztett 36 pontból álló tételjegyzékében a hitvalló felnőttkeresztség helyreállítását is célul tűzte ki a reformált egyházban. Magyar nyelvre fordította, majd 1570-ben Kolozsváron nyomtatásban is kiadta a „Könyvetske az Igaz kerestyéni keresztségről” című, németalföldi anabaptisták által írt, 150 oldalas hitvédelmi iratot, amit Erdély-szerte terjesztett.
Többszöri próbálkozás után 1578-ban ismét Tordán tárta az országgyűlés elé a hitvalló felnőttkeresztség helyreállításának szükségességét az egyházban. (Ezt nyilvánvalóan Jézus parancsa szerint az Atyának, Fiúnak és a Szentlélek nevében kellet volna gyakorolni.) Ez ismételt radikális újítási szándék miatt fordultak ellene unitárius hívei, élükön korábbi harcostársa Blandrata György, aki be is vádolta őt az akkor már katolikus vallású Báthory Kristóf fejedelem előtt.
Ennek eredményeként Dávid Ferencet Gyulafehérváron letartóztatták és életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtották. Így került Dévára, ahol a várbörtönben éheztették és kínozták, majd 1579. november 15-én megölték. Erre a szomorú eseményre emlékeztünk szinte napra pontosan a Déva fellegvárában található börtöncella kapujában, amely fölött valaha ez a felirat volt olvasható: „Itt szenvedett mártírhalált Erdély reformátora Dávid Ferenc, anabaptista hitéért”
Történésztalálkozó Gyulafehérváron és Alvincon
2018. november 10-én szombaton a gyulafehérvári református templom szomszédságában található II. Rákóczi Ferenc Közösségi Házban fogadott bennünket házigazdaként Dr. Gudor Botond református lelkipásztor-egyháztörténész testvérünk, aki többek között az erdélyi anabaptista mozgalom egyik szakavatott kutatója. 

Délelőtt történelmi megemlékezésre, minielőadásokra és szakmai beszélgetésre került sor. Ennek keretében a magyar anabaptista múlt szakavatott kutatói adtak rövid történelmi áttekintést legújabb kutatásaik eredményéről. Ezekre a történelmi szemináriumi előadásokra a környékbeli református, magyar és román baptista, sőt katolikus lelkészeket és érdeklődőket is meghívtuk.
A konferencia után látogatást tettünk Alvincon az anabaptista habán telepesek erdélyi központjában. A Gyulafehérvár szomszédságában található Alvincon megtekintettük a „németek mezejét”. Itt a Maros partján volt valaha az az anabaptista település, ahol a hutterita/habán „újkeresztények” Bethlen Gábor fejedelem oltalma alatt 1621/1622 években letelepedhettek és törvényes védelmet nyerhettek.
Gyulafehérvárra visszatérve először a várba siettünk, ahol a Szent István királyunk által alapított ezer éves bazilikát kerestük föl. Az ősi székesegyházban a Hunyadiak mellett számos erdélyi fejedelem, köztük Bethlen Gábor fejedelem sírja is megtalálható, ahol együtt róttuk le kegyeletünket, mint az üldözött anabaptisták bátor pártfogója előtt.
A templom egyik sarkában fölfedeztük a valamikori önálló baptistérium, azaz keresztelő/bemerítőkápolna épületének körvonalait, melynek helyét jelenleg csak egy keresztelőkút jelzi. A történelmi bizottság tagjai látogatás tettek az érseki palotában és levéltárban is, ahol Vass Csongor levéltáros segítségével számtalan szakszerűen tárolt eredeti anabaptista kódexet és feljegyzést, valamint több egyedi habán emléktárgyat tekinthettünk meg
.