Kik voltak a Qumránban élő esszénusok?

 

1947-ben egy beduin pásztor a Holt-tenger észak-nyugati partján elveszett kecskéjének keresésére indult. A Jerikótól mintegy 15 kilométerre délre fekvő Qumran ősi település romjai közelében egy barlangban régi irattekercseket tartalmazó összetört cserépkorsókat talált. Így kezdődött az a világraszóló felfedezés sorozat, amelynek eredményeként 1947 és 1956 között a környék 11 barlangjában 900 darab tekercsrészlet került elő, melyek keletkezési ideje Kr.e. 250 és Kr.u. 70 közé datálható. Ezek a kétezer éves tekercsek az ószövetségi Szentírás legkorábbi példányai, melyből egyedül Eszter könyve hiányzik. Emellett nagyon sok apokrif iratot is tartalmaz a megtalált iratgyűjtemény, amelyek nem kerültek be a szentiratok közé. A tisztán bibliai szövegeket tartalmazó 202 darab kézirat nagyobb része héber nyelven íródott, de találtak görög szövegeket is. A legjobb állapotban Ézsaiás tekercsét találtak meg az első számú barlangban.

 

Hogy kerültek ide ezek az irattekercsek?

Erre nézve a bibliakutatók több magyarázattal is szolgálnak. Az egyik nézet szerint ez a 11 barlang a Qumránban élő esszénus közösség könyvtára volt. A régészeti kutatások eddigi feltárása alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kolostori szerzetesrendekhez hasonlítható, szigorú vallási előírások szerint élő qumráni közösség legfőbb tevékenysége a szent iratok őrzése, tanulmányozása, diktálás útján való sokszorosítása, tárolása és továbbítása volt. A mintegy 200 fő befogadására képes kolostor valószínű, hogy az egyik legjelentősebb központja lehetett az esszénus mozgalomnak. Az itt megtalált irattekercsek pedig az általuk készített és rendszerezett féltve őrzött szellemi kincseik voltak.

A tekercseket valószínű, hogy a római megszálló hadsereg bosszúhadjárata elől menthették ide. Mint ismeretes Kr.u. 70-ben, a később római császárrá lett Titusz hadvezér Jeruzsálemet és benne a zsidó nép legszentebb kultuszi helyének számító templomot földig romboltatta. Ezt követően a zsidókkal vívott háborúja során a Heródes király által kiépített, ugyancsak a Holt-tenger partján található Maszada katonai erőd ellen vonult több éves ostromra. Hadseregének útvonala Qumrán településen vezetett keresztül. Feltételezhető tehát, hogy a közösség tagjai emiatt helyezték ki „ideiglenesen” teljes könyvtárukat a közeli barlangokba, abban a reményben, hogy a veszedelem elmúltával visszaszállíthatják majd féltve őrzött iratanyagukat. E verzió szerint valószínű, hogy hírmondó sem maradt a római invázió után, ezért felejtődött el a „kihelyezett” könyvtár létezése.

A másik nézet szerint a közösség zárt jellege és iratai egy részének titkossága adhatott okot a rejtegetésre. Mivel a cserépkorsókba szakszerűen elhelyezett, viasztömítéssel szigetelt és cserépkupakkal szinte légmentesen lezárt tekercsekről van szó, amit nem sebtében és véletlenszerűen helyeztek el, hanem előre átgondolt rendszer szerint. Feltételezhető, hogy ezeket a barlangokat eredetileg is könyvtárként használták és ide helyezték el a már leselejtezett irataikat is.

Mit tudhatunk az esszénusokról?

Jézus idejében négy fő zsidó vallási és politikai irányzat volt megkülönböztethető Izraelben. Ezek a következők voltak: farizeusok, sadduceusok, zélóták és az esszénusok. Ezek közül ez utóbbiak, az esszénusok életét és tevékenységét lengi körül a legtöbb titok. Keletkezésük Kr.e. 150 körül a Makabeusok idejére tehető, eltűnésük pedig Jeruzsálem Kr.u. 70-ben bekövetkező pusztulásával egy időben történhetett. Létezésükről három ókori szerző is beszámol, így Josephus Flavius, Plínius és Philon.

Az esszénusok kiválását Simeon főpap (Kr.e. 142-134) botrányos ténykedése idézte elő. Megtagadtak minden együttműködést a fennálló korrupt és álkegyes vallási és politikai elittel. Ettől kezdve távol tartották magukat a jeruzsálemi templom kultuszától, valamint az állatáldozatoktól, emiatt a zsidó papság elutasító volt velük szemben. Elhagyják Jeruzsálemet és nagyrészt a Holt-tenger partvidéki sziklás, sivatagos pusztaságban hoztak létre kolostorszerű telepeket, ahol a Messiás eljövetelére aktívan váró kegyes életmódra rendezkedtek be. Az esszénus elnevezés egyébként az arám „hasajija”, azaz „jámborok, szentek, hallgatagok” szóból ered.

A korabeli zsidó származású történész Josephus Flavius egy részletes beszámolót hagyott hátra „a rendkívül különleges és semmihez sem hasonlítható” közösség életmódjáról, szokásairól és szabályairól. A kutatók egybehangzó véleménye szerint feltűnő a hasonlóság az esszénus közösség és a korai keresztyénség között. Több kutató, mint például Martin Larson, Robert Eisemann, John M. Allegro szerint az esszénusok története valójában a keresztyénség története.  Szerintük az esszénusok tanai Keresztelő/Bemerítő János, majd Jézus Krisztus megjelenésével nyertek széles körű nyilvánosságot. Vannak, akik azt állítják, hogy az esszénusok csak egy elszigetelt közösséget hoztak létre a Holt-tenger partvidékén. Josephus Flavius azonban azt írja, hogy „minden városban vannak házaik, szerte Palesztinában…e házakban szállnak meg, és kapnak ellátást, amikor úton vannak…” A korabeli források között Plenius említ egy esszénus közösséget, akik a Holt-tenger partján éltek, valószínű, hogy ők voltak a qumrániak. Palesztínán kívül Szíriában és Egyiptomban is éltek esszénusok.

Kik lehettek az esszénus közösség tagjaivá Qumránban?

Aki csatlakozni akart hozzájuk, annak fogadalmat kellett tennie, hogy mindhalálig hűséges lesz a közösséghez, és annak tanaihoz. A fogadalom megszegése kiközösítést és súlyos büntetést vont maga után. Egy év próbaidő után két éves aktív tanulmányi idő következett. Miután sikeres vizsgát tettek, a közösség teljes jogú tagjaivá válhattak és ettől kezdve a „beavatottak” fehér ruháját viselhették.

Josephus szerint egyszerű, szerény, önmegtartóztató életmódot folytattak, úgy ítélték meg ugyanis, hogy a mértéktelenség kárára van úgy a testnek, mint a léleknek. Mindannyian szabad emberként éltek, nem tartottak szolgákat, többségük cölibátusban élt, mások családi körülmények között. A katonáskodástól tartózkodtak.

Qumrán lakói egyszerűen öltöztek, bár nem voltak szegények, amint a helyszínen talált érmék és üvegtárgyak bizonyítják. A helyszínen feltárt régészeti leletek szerint voltak, akik földműveléssel foglalkoztak, mások kézműves termékekkel kereskedhettek, valamint az általuk tenyésztett állatok eladásából juthattak komoly bevételhez. Ezen kívül datolyát termeltek és mézet is árultak.

Tanításaikban a messiási próféciáknak központi szerep jutott, de az angyalokról szóló tanításuk is jelentősnek mondható. Apokaliptikus irodalmuk is meghatározó volt. Vallási gyakorlatukhoz a rituális tisztálkodás is hozzátartozott. Korareggel az Úr kegyelmi napjának köszöntésével indult a napi program, a szombati nyugalomnapot szigorúan betartották. Naponta fegyelmezett rendben elmélkedéseket is tartottak. A megtalált iratok bizonysága szerint leginkább Mózes öt könyvét, a Zsoltárok könyvét és Ésaiás próféta könyvét forgatták nagy előszeretettel. Úgy hitték, hogy a Messiás az ő körükből fog kikerülni.

Volt e kapcsolat a qumráni esszénusok és a keresztyének között?

Az Újszövetség nem tesz említést az esszénusokról. Az eddig megtalált qumráni dokumentumok sem említik a kortárs keresztyénséget. Vannak, akik azt állítják, hogy az esszénusok a keresztyénség előfutárai voltak, pünkösd után pedig fokozatosan beleolvadtak a keresztyén egyházba.  Edgar Cayce kutató egyenesen azt állítja, hogy Mária, József, Keresztelő/Bemerítő János és maga Jézus Krisztus is esszénus volt. Valóban feltűnő, hogy akár Bemerítő János, akár Jézus Krisztus első nyilvános szolgálata, illetve az Etióp főember megtérésében kulcsszerepet fölvállaló Fülöp evangélista szövegmagyarázata is Ésaiás próféta könyvének sajátos értelmezésével kezdődik. Mint ismeretes, az esszénus közösség éppen ezt a könyvet tekintette legfontosabb prófétai kijelentésnek.

Az egyházatyák közül Szent Ágoston, sőt Eusebius is azon a véleményen volt, hogy az esszénusok keresztyének voltak: „Írásaik a mi evangéliumaink, és leveleink, amit keresztyénségnek hívunk…az esszénusoktól ered.” Ezt az állítást azonban nem támasztják alá egyértelmű kortársforrások. Ennek ellenére akadnak manapság is olyan teológusok, akik még azt is feltételezik, hogy az ősegyház első gyülekezeteiben az esszénusok közül megtért írásmagyarázók vették át a közösség vezetését. Különösen a zsidó kutatók képviselik azt a felfogást, hogy a Zsidókhoz írt levélben tárgyalt hitigazságok tisztázása a túlzottan erős esszénus befolyás miatt vált szükségessé.

Sok vita folyt arról is, hogy mit keresett megtérése után Pál három évig Arábia pusztaságában. (Gal. 1,17) Ahogyan azt ma már tudjuk, ezen a területen is több esszénus település volt abban az időben. Az is feltűnő, hogy sem Pálról, sem Barnabásról nem tudjuk pontosan, hogy miért nem házasodtak meg. Mint tudjuk az esszénusok is inkább az egyedüllétet választották, csak kevesen éltek közülük házasságban.

A következőkben tekintse meg a helyszínen készített rövidfilmünket:

 

Meglepő az is, hogy az Újszövetségben egyedül a Zsidókhoz írt levél mutatja be úgy Jézus Krisztust mint a Melkisédek rendje szerint való örök főpap, akiben a prófétai ígéret teljesedett be. (Zsidók 5,6-7) Ez a látásmód például igen erőteljes hangsúlyt kapott az esszénus messiási váradalomban is. Az is elgondolkodtató információ, amit a jeruzsálemi gyülekezettel kapcsolatban jegyez le Lukács, hogy „Az Isten igéje pedig terjedt, és nagyon megnövekedett a tanítványok száma Jeruzsálemben, sőt igen sok pap is engedelmeskedett a hitnek.” (Ap.cs. 6,7) Kik lehettek ezek a papok? Valószínű, hogy olyan esszénus beállítottságú papokról lehet szó, akik Jézusban ismerhették föl a Messiást és így csatlakoztak a keresztyén közösséghez.

Feltűnő azonosság az is, hogy az esszénusok ugyancsak alámerüléssel hajtották végre rituális tisztulási szertartásukat, aminek szintén szellemi jelentőséget tulajdonítottak. Ezen kívül ők is vagyonközösségben éltek és 12 fős testület vezette a közösségüket. Rendszeresen együtt étkeztek és messianisztikus várakozásban éltek és a tanításuk középpontjában az Igazság Tanítója állt. A végső küzdelemre és ítéletre vártak, amikor egy kozmikus összecsapás során világosság angyalai megsemmisítő csapást mérhetnek a sötétség erőire. Hittek a feltámadásban. Azt vallották, hogy a halál az Atyához való visszatérés kezdete, melyet a lélek lecsendesedése, az Atya ölében való megnyugvás, az őseredeti állapothoz visszaérkezve öröklétezés követ.

Valószínű, hogy a jelenleg is folytatódó régészeti feltárás és az újabban előkerülő és eddig feldolgozatlan iratok hozhatnak még meglepő eredményeket a jövőben. Minden esetre bátran megvallhatjuk, hogy Isten igéje és annak rendíthetetlen üzenete, amely hitünk biztos alapja, kőszálként megáll minden időben!

A következő felvételen "A Holt-tengeri tekercsek titkai" címmel hallgathat meg előadást.

 

Elhangzott 2015. április 12-én a Debreceni Baptista Gyülekezetben.

 

Dr. Mészáros Kálmán

egyháztörténész

 

Évforduló:

Lelkipásztor beiktatás Kispesten

A Kispesti Baptista Gyülekezet testvérisége kilenc hónapig tartó imádságos várakozás után hívta meg 100%-os egységben Dr. Mészáros Kálmán lelkipásztort, a nagy múltú és szépreményű közösség élére. A beiktatási istentiszteletre 2013. április 6-án került sor, amelyen színültig megtelt a közel 400 ülőhelyes neoklasszicista stílusban épített imaház.

Dr. Mészáros Kálmán lelkipásztor székfoglaló igehirdetése

A beiktatás szolgálatát Mészáros Kornél, az MBE főtitkára végezte. Az ünnepélyes alkalmat Meláth Attila, a budapesti egyházkerület elnöke vezette le. A főtitkári igehirdetés és az azt követő ünnepélyes beiktató fogadalomtétel után az áldáskérő imádságra került sor. Az új lelkipásztor és családja köré a korábbi lelkipásztorok is odaálltak áldásra emelt kezekkel.

A jelenlévő lelkipásztorok áldást mondanak
a Mészáros család fölött

A szószéki biblia átvétele után dr. Mészáros Kálmán testvér székfoglaló bizonyságtétele következett, melyben a beiktatott lelkipásztor arról szólt, hogy az Úr egy prófétai üzeneten keresztül hogyan győzte meg újonnan kapott őrállói feladatának fölvállalásáról: „Kerestem köztük valakit, aki építené a falat, és odaállana a résre színem elé az országért, hogy ne pusztítsam el, de nem találtam… Emberfia! Téged őrállóvá tettelek Izráel házában. Ha igét hallasz tőlem, figyelmeztesd őket az én nevemben!…” (Ez. 22,30; 33,7-9)

A kispesti gyülekezet nőtestvérei
köszöntik az új lelkipásztornét
Mészárosné dr. Seres Leilát

Ezt követően tisztelettel emlékezett meg a gyülekezet korábbi pásztorairól: Udvarnoki András, Csopják Attila, dr. Udvarnoki Béla, dr. Tresánszky Vilmos, Baranyay Mihály, Ifj. Udvarnoki András, dr. Nagy József, dr. Szebeni Olivér, Lovas András, Pátkai Béla, Sinka Csaba testvérekről. Kiemelte azt a tényt, hogy a felsoroltak között ott találhatjuk teológiánk alapító igazgatóját, neves tanárait és professzorait épp úgy, mint a baptista egyház számos kerületi és országos tisztségviselőjét, valamint felekezetközi szervezetek vezetőit, akik kiemelkedő munkát végeztek a gyülekezeti szolgálatuk mellett.

Az új lelkipásztor, aki ugyancsak egyháztörténész és a baptista teológia tanára, fölhívta a figyelmet arra a szentírási kijelentésre, amelyben Isten ezt üzeni népének: „Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok!” (És. 43,18-21) Majd arról a reményteljes bibliai látásáról tett tanúbizonyságot, amit a kispesti gyülekezet jövőjével kapcsolatban értett meg az Írásból: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr - békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek…” (Jer. 29,11-14)

Sinka Csaba előd lelkipásztor átadja a szószéki Bibliát
utódjának Dr. Mészáros Kálmánnak

Az üdvözletek sorát a kispesti gyülekezet részről Gerő Tamás, gyülekezetvezető helyettese nyitotta meg, majd Kovács Pálné, Ibolya köszöntötte a lelkipásztor feleségét dr. Mészárosné dr. Seres Leilát és családját. A korábbi székesfehérvári gyülekezet nevében Bödő Sándor presbiter szólt, majd a jelenlévő baptista lelkipásztorok, így többek között Békési Sándor, Háló Gyula, Katona Béla, Plank József, Kübler János, Vass Gergely és Kissné Pető Anna egy-egy igével köszöntötték az újonnan beiktatott pásztort.

Telt ház a kispesti baptista templomban

A testvéregyházak részről dr. Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, valamint Hegedűs László római katolikus, dr. Jaczkó Sándor görög katolikus, Harkai Ferenc református, Széll Bulcsú evangélikus, dr. Tokics Imre adventista lelkipásztorok kívántak áldást baptista gyülekezet új pásztorára. A civil szervezetek nevében Kispest polgármestere Gajda Péter, majd a kerület országgyűlési képviselője dr. Tarnai Richárd emelkedett szólásra, végül dr. Weisz Péter a Barankovics Izraelita műhely elnöke mondta el jókívánságait.

Levélben küldte áldáskívánását többek között Balog Zoltán kormánytag, Emberi Erőforrások minisztere, Steinbach József, a MEÖT elnöke, református püspök, D. Szebik Imre, Magyar Bibliatársulat elnöke, ny. evangélikus püspök, Papp János baptista, és Pataky Albert pünkösdi egyházelnökök, valamint Csernák István metodista szuperintendens.

Az összevont énekkart Oláh Gábor, a zeneügyi bizottság tiszteletbeli elnöke vezényelte, a zongorát Tóth Sámuel zongoraművész, az orgonát Tóka Szabolcs orgonaművész szólaltatta meg.

Soli Deo Gloria

Békehírnök, 2013. április 28.

Történelmi megemlékezés Aradon

Történelmi megemlékezés és evangelizációs napok Aradon

Az Arad-Belvárosi Magyar Baptista Gyülekezet kezdeményezésére 2015. március 13-15 között három napos zenés evangelizációs alkalomra került sor Arad belvárosában. Az igehirdetés szolgálatára dr. Mészáros Kálmán baptista lelkipásztort, a budapesti baptista teológia tanárát hívták meg.

Az ünneplő Arad-Belvárosi Magyar Baptistista Gyülekezet

Az evangelizáló igehirdetések témája péntek este az "Odaszánás" fontosságáról szólt (Róma 12,1-2). Vasárnap délelőtt "A Krisztus-követők felelőssége" volt a téma és Jézus Hegyi-beszédéből vett textus (Máté 5,13-16) alapján. Vasárnap délután pedig egy vetítettképes előadásra került sor "Krisztus zászlóvivői - Baptista hithősök a történelemben" címmel.

Az Arad-Belvárosi Gyülekezet Éne

Az evangelizáció színhelyéül egyrészt a belvárosi baptista gyülekezet újjáépített temploma, másrészt a város magyar anyanyelvű polgárai számára létesített Nyugati-Jelen-Ház művelődési központja szolgált.  


Ünnepi előadás március 15-én

Ez utóbbi helyen került megrendezésre a belvárosi baptista gyülekezetet és az RMDSZ megyei szervezetének közös, március 15-hez kötődő Nemzeti ünnepe is, melyen az ünnep szónokául "A szabadság ára" gondolatkörben ugyancsak Mészáros Kálmán történészt kérték fel a helyi szervezők, melyet a helyi baptista gyülekezet férfikarának énekes szolgálata tett még színesebbé. Az alkalmak szervezésében és lebonyolításában Simon András helyi lelkipásztor és Bátkai Sándor elöljáró testvér fáradozott sokat.

Ünnepi megémlékezés a "mártir városban" Aradon.
Az előadás címe: "A szabadság ára"

Szombat este egy zenés evangelizációs programra került még sor a teljesen megtelt Aradi Nagyszínházban a Magyarországon is jól ismert "Ez az a nap" szervezésében. Ezen a rendezvényen több magyar és román énekes és zenész mellett Noel Richard ismert angol zeneszerző is részt vett. Sőt másnap a magyar gyülekezetben is szolgált az istentiszteleten. Az igehirdetést itt is Mészáros Kálmán lelkipásztor, illetve László Viktor főszervező végezte, akik egyúttal mindketten a Magyar Evangéliumi Szövetség - Aliansz alelnökei.

Aradi "Szabadság" szobor

A szolgálócsoport tagjai külön is látogatást tettek az Aradon kivégzett '48-as magyar tábornokok emlékére emelt obeliszknél, illetve a belvárosban ismét helyreállított Szabadság szobornál. Mindkét helyen rövid emlékbeszédek után piros, fehér, zöld virágokból font koszorút helyeztek el a magyar szolgálócsoport tagjai. "Az igazak emléke legyen áldott!"

Arad városában egyébként két magyar és mintegy 18 román anyanyelvű gyülekezet működik. Közülük nem egy, több száz, sőt, több ezer tagú. A baptistákon kívül legalább ugyanennyi pünkösdi és egyéb más karizmatikus gyülekezet is munkálkodik a városban. Közülük néhányat személyesen is fölkereshettünk a három napos ott tartózkodásunk alatt.



Igehirdetés az Aradi Nagyszínházban

Talán kevesen tudják, hogy a 170 ezer lakosú Arad városának mintegy 20%-a valamelyik evangéliumi közösség tagja. Ez egyébként a legmagasabb arányú evangéliumi felekezeti jelenlét a Kárpát-medence nagyvárosai közül.

Aradi Maranata Román Baptista Imaház

Bárcsak ez lenne jellemző a Kárpátok koszorúzta szülőföldünk többi településére is. Adja Isten, hogy hamarosan hazánk területén, határon innen és azon túl is rövid időn belül így legyen! Soli Deo Glória!

Dr. Mészáros Kálmán

egyháztörténész-lelkipásztor