ANABAPTISTA REFORMÁCIÓ EMLÉKHELYEI 

A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
HITHŐSÖK NYOMÁBAN A FELVIDÉKEN
NAGYLÉVÁRD, ÓSZOMBAT, BERENCS VÁRA ÉS KÖRNYÉKÉN

Szabadtéri szentmise az anabaptista habán kápolna udvarán

Egyháztörténeti tanulmányuton jártunk a Felvidéken, a hajdani Magyar Királysághoz tartozó Pozsony-vármegye északi területén fekvő Nagylévárdon mintegy 30 teológus hallgatóval és gyülekezeti fiatal érdeklődővel 2022. július 3-án. Ezen a településen és környékén több tízezer hazájukból elűzött menekült keresett menedéket a reformációt követő időszakban.

Anabaptista habán megemlékezés
Hubmayer öltözékban

Az első anabaptista igehirdetők Wittenbergből érkeztek a Felvidékre 1523 évektől kezdődően. Elsősorban azokat a huszita településeket keresték fel Morvaországban és Magyarországon, ahol a reformációt megelőzőleg is a huszita bibliát olvasó és értékelő lelki közösségek működtek.

Tömeges méretekben 1546 után érkeztek a Rajna folyó környékéről, azok a Svájcból és Németországból idemenekülő anabaptista/habán telepesek, akik átmeneti védelmet kerestek a Magyar Királyság észak-nyugati területén. Magasan képzett szakmai és erkölcsi tartásuk miatt kezdetben a felvidéki magyar főnemesek és fejedelmek megbecsülésben részesítették őket.

Habán utódok a hálaadó szentmise résztvevői között

A jeruzsálemi ősegyház példáját követő, vagyonközösséget gyakorló anabaptista habánok különböző szakmák szerint csoportosuló udvarházak hálozatát hoztak létre és működtettek. A felnöttkori hitvalló keresztséget valló protestáns anabaptista habán udvarházak középpontjában a kápolna állt, ahol a gyermekeiket 6 éves kortől irásra és olvasásra tanították a Biblia szövege alapján.

Történelmi megemlékezés az 1760-ban épült
anabaptista habán kápolnában

Mindaddig békességben élhettek itt Észak-Magyarországon, amig a hazánkat megszálló osztrák/hasburg uralkodók az anabaptista habánokat vallásüldöző törvényeikkel el nem üldözték innen. Többségük Erdélybe telepedett meg Bethlen Gábor fejedelemsége idején, aki 1622-ben vallásszabadságot és adómentességet biztosított számukra.

Habán családot ábrázoló korabeli rézkarc

Akik a Felvidéken maradtak, azokat 1767 után Mária Terézia osztrák császárnő kegyetlen vallásügyi rendeletét követően kötelező módon rekatolizálták és visszakényszerítették a katolikus egyházba. Ettől kezdve anabaptista hitüket csak titokban gyakorolhatták.

Különös, hogy erre az "eredményes" rekatolizációra évente egyszer szabadtéri hálaadó szentmisével és vásári búcsúval emlékezik a valamikori anabaptista kápolna udvarán a helyi katolikus egyház.

Ószombat, a valamikori anabaptista habán püspökség székhelye

Évekkel ezelőtt elhatároztuk, hogy a valamikori anabaptista habánok öltözékét magunkra öltve megjelenünk a misén és azt követően az egykori kápolnában szolíd megemlékezést tartunk az elűzött hitelődeinkre emlékezve, néhány lelki ének kiséretében.

Megemlékezés a protestáns gályarabok
várbörtönének cellája előtt

E nemes hagyományt ebben az esztendőben is megtartottuk. Meglátogattuk a habán udvar épületeit, műhelyeit, múzeumát, szabadtéri szinpadon bemutatott kultúrális értékeiket.

Ezt követően utaztunk tovább Ószombat településre, a hajdani anabaptista püspökség székhelyére. Itt is nagyszerű kiállítás, helyrehozott habán épületek, harangtorony, vizimalom és kápolna várja a múlt értékeit becsülő érdeklődőket.

Baptista teológiai hallgatók Berencs várában a protestáns gályrabok emlékműve előtt

Tanulmányutunk Berencs várában végződött, ahol a hajdani protestáns lelkészeket vetették várbörtönbe és vitték sok embertelen kinzások után innen tovább azt a még letben maradt 40 bibliai meggyőződéséhez ragaszkodó hitvalló lelkipásztort gályarabságba az Adriára. Emlékük legyen áldott! Soli Deo Gloria!

A mellékelt film segítségével az anabaptista habánok nyomába szegődhetünk a Pozsony megyei Nagylévárdon, Ószombaton és Berencs várában.

Mészáros Kálmán

egyháztörténész