A HORVÁT-DALMÁT TENGERMELLÉK MAGYAR

EGYHÁZTÖRTÉNETI EMLÉKEI

A következő hat részes sorozatban a 800 éves horvát magyar közös történelmünk tengerparti színhelyeit elevenítem fel a tanulságokat összegezve 2022. július 28-augusztus 4. közötti emlékeink sorrendjében

Fiuméről külön fejezetben itt olvashatunk:

LÁTOGATÁS A FIUMEI BAPTISTA GYÜLEKEZETBEN

1. Zára / Zadar városa

A horvát tengerparton található Zára eredetileg az ősi Dalmácia kikötővárosa volt.

Zára "Mária temploma" melynek tornyát Könyves Kálmán magyar király építette

A római korban Jadera néven jelentős kolónia alakult itt ki. A 2. században Traianus császár ideje alatt forgalmas kereskedővárossá vált. A település közepén római fórum, templomok, kőből épített vízvezetékrendszer áll. Már a 4. - 6. század táján elterjedt ebben az országrészben a kereszténység. A 6. században már püspöki székhellyé is vált, emiatt bazilikát is építettek, melyhez felnőttek bemerítésére alkalmas baptisztériumot, azaz keresztelő kápolnát is építettek.

A torony alsó peremébe vésett latin szöveg magyarul

A 12. században az itt élő horvátok a magyar királyok védelmét igényelték a velencei hódítókkal szemben. Ebben az időben magyar királyok sora fordul meg Zára városában. Elsőként Könyves Kálmán magyar király vonult be a városba 1105-ben, ahol horvát-dalmát királlyá is koronázták. Ettől kezdve a magyar királyok 800 éven át Horvátország és Dalmácia királyi méltóságát is hordozták, egészen 1918-ig, a történelmi Magyarország feldarabolásáig.

A felnőtt hitvallók bemerítésére alkalmas baptisztérium
a katedrális udvarán

Visszatérve Kálmán királyunk 1105-ben Zárába történt bevonulására, katonai beavatkozás nélkül kiegyezett a város horvát lakóival, amely elismerte felettük a magyar király uralmát. Ezek után a magyar uralkodó királyságának egyik politikai központjává tette Zárát. Kálmán miután ünnepélyesen is bevonult a városba, és megkoronáztatta magát, majd adományokkal és ajándékokkal gazdagította a várost és az egyházat. Kálmán látogatásának emlékét őrzi a Kálmán által építtetett zárai „Mária monostor” harangtornyán mai napig látható latin felirat, amely magyarul a következőképpen hangzik:

A 6. században épített baptisztérium-keresztelő
kápolna a székesegyház udvarán

"Urunk Jézus Krisztus megtestesülésének 1105. évében. A győzelmet követően és a béke Istentől elnyert jutalma után, miután bevonult Zárába, Kálmán Magyarország, Horvátország és Dalmácia királya, saját költségén építtette és emeltette Szűz Máriának ezt a tornyot."

A későbbiekben is több magyar királyunk fordult meg a városban. Közöttük II. András királyunk is, aki 1217-ben keresztes hadjáratot is vezetett. Ebben a városban szálltak hajóra a magyar keresztes vitézek is, hogy átkelve a Földközi tengeren elfoglalják a Szentföldet és annak fővárosát Jeruzsálemet a muzulmán hódítóktól.

Bár lI. András királyunk nem jutott el a magyar keresztes hadsereg élén Szentföld fővárosáig, a hadjáratból visszatérve mégis megkapta a pápától a "Jeruzsálem királya" kitüntető címet, a magyar, horvát, dalmát királyság címere mellé.

IV. Béla a tatárjárás elől menekülve jutott Dalmáciába 1242-ben. A zárai polgárok ismét hitet tettek a magyar királyság alá való tartozásukat illetően. Károly Róbert 1311 első felében foglalta el Zárát, és megmaradt a magyar király névleges fennhatósága.

Zára fóruma Könyves Kálmán magyar király templomával

A 16. és 17. században a törökök sokszor ostromolták a várost, ezért a városfalat megerősítették. Ekkor építették fel az új erődöt és az új elővárost, a Szent Mártont. 40 éven át Zárának volt a Velencei Köztársaságban a legnagyobb erődrendszere: várárok, bástya, csatorna. Az első világháború végéig a város az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1920-ban az Olasz Királysághoz csatolták. 1947-ben a város Jugoszláviához került, majd a háború után ismét Horvátországhoz tartozik.

Zára tengeri orgonája az egyik legnépszerűbb látnivalója. A délszláv háborúban Zadar tengerparti sétánya súlyos károkat szenvedett. Ekkor látott napvilágot egy egyedülálló elképzelés. Épüljön a parton egy népszerű, turistákat vonzó alkotás: egy tengeri orgona!

A zárai tengerparti sétány végén hét párhuzamos lépcsősort találunk. A lépcsők 10 méter hosszúak, és 5 furat található rajtuk, így a zadari tengeri orgona 35 sípból áll. Hét különböző hangszínen, öt mélységben képes hangot adni. A G és a C6 hang között szólalnak meg az egyes sípok. A lépcsők alatt jut be a hullámzó tengervíz, ahol egy folyamatosan szűkülő csövön képződik a hang.

A folyamatosan szűkülő csövekben felgyorsul a víz áramlása így a víziorgona kürtőjében hang képződik. A hét lépcsőfokban, hét különböző hosszúságú csőrendszeren halad végig a tengervíz. Ahogy nő a távolság, úgy a tengervíznek is nagyobb utat kell megtennie, mire a kürtőhöz ér. A hosszabb úton jobban felgyorsul, így magasabb hangon szólal meg a kürtő. 

A zadari tengeri orgona mára népszerű látványosság, kedvelt találkozóhely lett. Ami nem is csoda, hiszen az esti órákban különlegesen izgalmas élményt jelent a nap sugarai által felmelegített köveken megpihenve, a naplemente díszletei között hallgatni családi körben az Adriai tenger hullámainak természetes zenéjét:

 

******************************

2. Pula / Póla

Az Isztria egyik leglátogatottabb városáról elsőre a római amfiteátrum jut eszünkbe. 

Pula valamikor 23000 nézőt befogadó arénája mára koncertek, operaelőadások színhelye
mostani 5000 fős nézőterével.

Augusztusz császár tiszteletére
Kr.u. 14-ben épült templom

Az Isztria egyik leglátogatottabb városáról elsőre a római amfiteátrum jut eszünkbe. Szerepe hasonló lehetett a Rómában épült ikerpárja, a Colosseum működéséhez. A keresztényüldözés évszázadaiban vértanúk százai haltak meg ebben az arénában is. Valóban a római kor volt történetének egyik meghatározó eleme, hiszen századokon át kezükben volt a város. Fénykorában, Augustus császár idején 30 ezer fős kolónia élt itt, ekkor épült a kikötő és az amfiteátrum is. A város akkori neve Colonia Pietas Iulia Pola Pollentia Herculanea volt, a császár Iulia lányáról elnevezve.

Ennél jóval bonyolultabb Pula történelme: a terület a neolitikumban már emberlakta volt, a települést Kr.e. 10. században az illírek alapítottak. A görögök sem maradtak ki, mitológiájuk szerint az aranygyapjú elrablói ide menekültek és alapítottak új hazát. Szerintük a Pola név a szökevények városát jelenti.

Gótok, hunok és szlávok is hadakoztak itt, de versengett a városért Velence, Pisa, Genova is és persze a Habsburgok és Napóleon is.

Miután Pula az 5. században püspöki székhellyé vált,
a mai torony helyén felnőttek bemerítésére alkalmas
baptisztérium/keresztelő kápolna is épült a székesegyház előtt

Az Isztria-i félszigeten található városok közül Pula a legrégebbi, ezt igazolják a környéken lévő barlangokban talált nyomok is, amelyekből kiderül, hogy Kr. e. 6000-ben is volt élet a városban. A Histri nevű illír törzs élt először ezen a területen. A Római birodalom Kr. e. 177-ben elfoglalta a területet, így kezdetét vette a város romanizációja.

Pula Julius Cézár uralkodása alatt virágzott igazán, ez időszak alatt épült a híres Aréna amfiteátrum is, amelyben a gladiátorharcok folytak.

A városban csodás épületek, paloták épültek és egy kikötő is, a lakosság száma pedig folyamatosan nőtt. A fejlődés és a jólét Cézár meggyilkolásáig tartott, ezután hanyatlani kezdett a város, a “tulajdonosai” pedig sűrűn váltakoztak. Majd, a kelet-római császárság részeként ismét fejlődésnek indult Pula, ekkor a város már fontos katonai védelmi övezetté vált, a Bizánccal illetve a gótokkal folyatott harcokban.

A velenceiek 1148-ban elfoglalják Pulát és a Velencei Köztársasághoz csatolják, így az 1797-es évig a fennhatóságuk alatt marad. Ezalatt az időszak alatt is sokat szenvedtek a város lakói, mivel olyan halálos kórok pusztítottak mint a pestis, a malária vagy a tífusz, így a majdnem 30 ezres lakosságból alig pár ezren élték túl a járványokat.

1813-tól lett az Osztrák-Magyar Császárság része. Később a Császári és Királyi Hadiflotta fő hadikikötőjévé vált, óriási hajóépítő üzemek létesültek, a városka iparvárossá fejlődött. Gyakran állomásozott itt Horthy Miklós, a Monarchia flottájának utolsó parancsnoka. Fia, a tragikusan elhunyt mérnök és pilóta, Horthy István is Pulában született.

A két világháború közt az Olasz Királyság része volt, majd 1945-ben Josip Broz Tito hadserege foglalta el. 1954-től Jugoszlávia, majd 1991-től Horvátország része.

Unalmas-e a történelem? Nem lehet az, ha a város utcáin járunk, mert nélküle nem tudjuk helyükre tenni a dolgokat! A főutcán sétálva csupa velencei stílusú épület között római romokat látunk, majd a Fórumra érünk ki. Az Augustus templom mellett látjuk a velencei hatású Városházát.

Római korból származó olajmécses
"Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága."
119. Zsoltár 105. 

A velencei uralom után az Osztrák-Magyar Monarchia területeihez tartozott a város, a hadseregek pedig itt alakították ki a legfontosabb haditengerészeti bázisukat. A Habsburgok a XIX. században rájöttek, hogy Pula milyen jelentős szerepet tölt be a tengerészetben illetve a haditengerészetben, így nekikezdtek a Pula-i kikötő és hajógyár megépítésének.

Pula részben átalakult iparvárossá, ezáltal az antik római kinézete is megváltozott.

Az Első Világháború után Olaszországhoz csatolták a várost, a Második Világháborút követően pedig Jugoszláviához. Az olasz anyanyelvű lakosságnak ez csöppet sem tetszett, ezért sokan kitelepültek a városból. Horvátország függetlenségének kivívása után Pula is a szuverén horvát állam része lett.

A bizánci ókeresztény bazilika és a Szent Ferenc templom és kolostor, a Szent Miklós szerb-ortodox templom és a püspöki székhellyé válás Szűz Mária székesegyháza mind-mind a történelmi hatásokat, korokat jelölik. Megtaláljuk a Monarchia idején épült erődrendszer bástyáit.

Sétánk végén az alkonyat és fényei az amfiteátrumban érnek. A 132 x 105 méteres ovális építmény tenger felőli oldala magasabb egy emelettel, a kikötőre néz. Az egykoron 23000 nézőt befogadó aréna a tenger mellé épült: a kegyetlen római viadalokban legyőzött állatok és emberek tetemeit közvetlenül a vízbe dobták. Később az öblöt feltöltötték. Az Isztriai-félsziget alsó csücskében terül el Póla (horvátul Pula). Már időszámításunk előtt jelentős római kolónia élt a településen, Augustus idején épített amfiteátruma ma is áll. A történelem folyamán mindig is fontos kikötő volt. A 19. században az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legfontosabb hadikikötőjévé vált, hajógyára iparvárossá növesztette a települést. Tengeröble az I. világháborúban a Császári és Királyi Haditengerészet csatahajóinak bázisa volt. A Pólával szemközt elterülő Brioni sziget viszont maga volt a paradicsom, és a Habsburg család kedvenc pihenőhelyévé avanzsált. Később is kedvelte az uralkodó elit, például Tito jugoszláv államfő nyaralója is itt fogadta híres vendégeit II. Erzsébet királynőtől kezdve Elizabeth Tayloron át Fidel Castroig, és adott teret számos politikai tárgyalásnak. A világ 6. legnagyobb, ma is álló arénája mára koncertek, operaelőadások színhelye mostani 5000 fős nézőterével. Végül nézzük meg a púlai arénában megtartott koncert felvételét. Az evangéliumi ének címe: "Az Úr irgalma végtelen" 

Az Úr irgalma végtelen

1. Az Úr irgalma végtelen, / Ezt folyton érzem én; / Habár nincs semmi érdemem, / Ő mégis hord kezén.
2. Nincs arra szó, sem gondolat, / Mi jóval áld az Úr; / Ha lankadok, ő szárnyat ad, / És terhem mind lehull.
3. Sok itt a bűn és küzdelem, / Az orkán zúgva dúl, / De minden vészben, tengeren / Megtart, megvéd az Úr.
4. Ha véget ér az életem, / Új otthont nyújt az ég, / Ott még szebb hangon zenghetem / A Bárány énekét.

*************************************

3. Veglia / Krik szigete és Krik városa 

az Adrián

Krik - Krk városa (olaszul: Veglia) város és község Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Krik sziget központja, a Krik grófok egykori székhelye. 

Kilátás Vegilia-Krik városára, várfalaira, tengeri erődjére és bástyáira

A sziget bejárata a másfél km hosszú ikerhídja

A Krik-sziget délnyugati részén az azonos nevű tágas öböl északi partján fekszik. Az ország azon mediterrán városai közé tartozik, ahol a látogató szinte minden lépésnél a történelmi múlt nyomaiba botlik.

Már az odajutás is hatalmas élményt jelent: az autóval, vagy autóbusszal érkező turisták a szigetre egy 1430 méter hosszú, lélegzetelállító hídon át juthatnak el, ez a világ egyik leghosszabb betonhídja. 

Krik ősi temploma, háttérben a Frangepán erőddel

Krik városának a római korban a leletek tanúsága szerint színes mozaikokkal díszített fürdője volt. Megtalálták a város fórumát is egy Vénusznak szentelt templom maradványaival. A korai kereszténység terjedésével Krik viszonylag hamar, már az 5. században püspöki székhellyé vált számos szakrális épülettel. Első ismert püspöke a 680-ban említett András volt. Az itteni imaterem bővítésével már 5. században felépítették Curicum kora keresztény bazilikáját, melyből fennmaradt a keresztelőkút, a padlómozaik maradványai, különböző ornamentikával faragott kövek és oszlopfők, melyek ma is láthatók. 

Az 5. században épített baptisztérium maradványa 

Veglia (Krik) az Adriai tenger legnagyobb szigete, területe 410 km2. Szt László magyar király (ur. 1077-95) Magyarországhoz csatolta. 1433–ban Dalmácia elvesztése után is Mo-hoz tartozott. 1480-ben Frangepán János árulása folytán Velence uralma alá került. Magyar Balázs horvát bán 450 lovassal partra szállt, de a velencei hadigályák megjelenésekor kénytelen volt visszavonulni. Kriket 1430-tól Frangepánoknak nevezett Vegliai hercegi család igazgatása alá rendelte. Ezután nagyon rövid idő alatt a Frangepánok nagy birtokokat szereztek egész Horvátország területén és az egyik leghatalmasabb horvát nemesi család lettek. 

Krik főtere a valamikori templom romokkal
és középen a baptisztérium-keresztelőkuttal

A Frangepánok kriki uralma azonban csak 1480-ig tartott, amikor Velence tartva attól, hogy a Mátyás magyar király elfoglalja Frangepán VII. Jánost a sziget átadására bírta. Ezt követően Krik szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek. 

Város a sziget déli részén, közigazgatási és kulturális központ. A Frangepán család ősi fészke, az egész sziget a birtokuk volt. 15. sz-i várfalak veszik körül négy toronnyal. Szűk utcáin szinte minden házon címer vagy felirat. 

Képeslap Veglia-Krik városáról az Osztrák-Magyar Monarchia
idejééből 1890 körül

A móló mellett hajóépítő műhely, a kikötő másik oldalán modern nyaralónegyed szállodákkal. Mint álttalában a tengerparti városoknak két kapuja volt: a tengeri és a sziget belseje felé nyíló szárazföldi kapu. A tengeri kapu melletti bástyafalon Frangepán címer és a velencei címer tanúskodik a múltról. A város szélén áll az 1191-ben épült, négyszögletes tornyokkal védett Frangepán vár. Többször felújították, ciszternája megmaradt.

1797-ben a campoformiói békétől a Habsburg birodalomhoz tartozott, mint az osztrák tengerpart része. I. Napóleon francia császár bukása után 1813-ban Krik végleg osztrák kézre került. Ausztria 1822-ben a Kvarner szigeteivel együtt elválasztotta Dalmáciától és Isztriával kapcsolta össze, mely közvetlenül Bécs irányítása alá tartozott. 

1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. 

A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. Krik városa ma a Krik sziget közigazgatási, gazdasági és egyházi központja.

A kriki székesegyháza - amint azt a régészeti feltárások is megerősítették - az egykori római fürdő helyén épített 5. századi kora keresztény bazilika alapjain a 11. és 12. században épült román stílusban. Első említése János vegliai püspök 1186-ban kelt adománylevelében történt. A székesegyház látványa ma is uralja a városképet, mivel az öböl partjának egyik kiemelkedő részén épült. 

Székesfehérvári barátainkkal az Adria partján akik
Krik városában töltötték szabadságukat

Jézus Szíve-kápolna északi falánál találták meg az 1. századi római fürdőből a mozaikpadló és a ciszterna maradványait. A fürdő többi részét egyelőre nem sikerült feltárni. Egyes források szerint a fürdő részeire már a 3. és 4. században templom épült, majd erre építették az 5. századi bazilikát. A Jézus Szíve-kápolnába építették be azt a kora keresztény keresztelőmedencét, mely korábban a templomon kívüli Keresztelő Szent János-kápolnában állt. A kápolnát a 16. század végén építették. 

Látogatásunk idején nagy öröm és meglepetés volt számunkra, hogy Krik városában spontán találkozhattunk székesfehérvári gyülekezetünk tagjaival, régen látott barátainkkal. Isten szervezésében nincsenek véletlenek. Soli Deo Gloria!

*************************************

4. Cirkvenica / Crikvenica

Cirkvenica = Templomkolostor a magyar tengerpart, ahol Keresztény Konferenciaközpont várja a testi és lelki felüdülésre váró magyar és más nemzetiségű pihenni vágyókat.

Cirkvenica - Templomkolostor nevű tengerparti üdülő kikötője

Templomkolostor a Frangepán erődrendszerben

Nevének eredete a horvát crikva (=templomocska) főnévből ered és a település régi pálos templomára és kolostorára utal. Fiumétól 31 km-re délkeletre a Krik szigetet a horvát tengerparttól elválasztó Vinodoli-csatorna partján fekszik. Cirkvenicában található Horvátország legnagyobb kikötője, Közép-Horvátország és Közép-Európa egyes részeinek legközelebbi tengeri kijárataként szolgál. A múltban a szárazföld belsejében fekvő kisebb városok kikötője volt. 

A Magyarországhoz tartozó tengerpart kedvelt
üdülőhelye volt honfitársainknak az 1900-as években is,
amit ez a korabeli képeslap is bizonyít 

A terület birtokosai a 12. századtól 450 évig a Frangepánok voltak. A korábbi, magasan fekvő település pusztulása után a település újra az öböl partján alakult ki. A Dubračina folyó torkolatának bal oldalán kis templomocska épült Jézus anyja Mária tiszteletére. Mellette 1412-ben Frangepán IV. Miklós nagy kolostort építtetett, amit a pálosoknak adományozott. A kolostor felépítése jelenti a tulajdonképpeni mai értelemben vett Cirkvenica történetének kezdetét. Ezért őt tartják a város alapítójának.

A Magyar Posta képeslapján Cirkvenica tengerpartja
látható 1910-ben

Fennmaradt a Frangepán Miklós által 1412. augusztus 14-én Modrusban kelt adománylevél is, egyúttal Cirkvenica nevének első írásos említése. Az adománylevél kibocsátásának napja ma is a város ünnepe. A pálos kolostor köré épült ki a későbbi város. Cirkvenica és a kisebb parti települések, Selce, Dramalj és Jadranovo fejlődése hatással volt a szomszédos termékeny Vinodoli-völgy megerősített középkori városainak.

A város mai közép-európai arculata nagyrészt az osztrák-magyar uralom alatt alakult ki, mely különösen a szállodai építészetben mutatkozik meg. A városka 19. század végére a tengerpart egyik legfontosabb nyaralóhelyévé épült ki, 1891-ben épült első szállodája a "Clotilde" (a mai "Jadran" szálló). 

A tengerpartot pálmafák szegélyezik

Szállodái közül kiemelkedik az 1895-ben épített Therapia szálloda az első nagyméretű cirkvenicai szállodaépület, mely az első időben a József főherceg szálloda nevet viselte. Nevezetessége a kolostorból átépített, hófehérre meszelt saroktornyos ún. Frangepán-kastély, ma szintén szálloda. 1910-ben 3553 lakosából 3351 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Cirkvenicai járásának székhelye volt. 2011-ben a városnak 6880, a községnek összesen 11 193 lakosa volt.

Cirkvenicával szemben a Krik sziget látható

Az egykori József főherceg szálloda a mai Hotel „Therapia” 1895-ben épült fel a Fellner és Helmer bécsi építésziroda tervei szerint szecessziós és klasszicista stílusban. A szálló a legrégibb, legnagyobb és legimpozánsabb gyógyszálló ezen a környéken. Egykor az európai arisztokrácia kedvelt üdülőhelye volt. A Miramare szálloda 1905-ben épült ifjabb Rimanóczy Kálmán nagyváradi építész tervei szerint szecessziós stílusban. Az akkor divatos építészeti megoldásoknak megfelelően loggiákkal, balkonokkal és teraszokkal gazdagon tagolt és belülről is megőrizte eredeti formáját.

Life Center Evangéliumi Konferencia Központ Cirkvenica tengerpartján

"Isten hozta a Life Center Horvátország keresztény szabadidő központba!" - olvashatjuk a Cirkvenica tengerpartján épült üdülő hotel honlapján. A konferenciaközpont eredetileg a horvát baptisták tulajdonában volt, a jugoszláv háború után a német Christusbund - Evangéliumi Szövetség vette át a működtetését. 

A Life Center kristálytiszta tengerpartja

"A tengerparti nyaralás sokak számára elengedhetetlen nyári tevékenység. A horvátországi Crikvenica város szélén, Krik-szigettel szemben található "Life Center" szabadidőközpontunk azonban többet kínál, mint egy strand a küszöbön. 

Az egyedülálló elhelyezkedés mellett vendégeink nagyra értékelik a helyszínen és a környéken található számos szabadidős tevékenységet és mindenekelőtt a páratlan hangulatot. Nekünk gondunk van arra, hogy - akár táborainkban és rövid bibliaiskoláinkban, akár más keresztény csoportok konferenciáin, rendezvényein - vendégeink megtapasztalják a kikapcsolódást, a közösséget, és formálódjanak Isten Igéje segítségével."

Konferencia Központ nyitott terasz

A Life Center szabadidőközpont a horvátországi Crikvenica város szélén, a Kvarner-öbölben található Krik-szigettel szemben található. Ideálisan átalakították vendégcsoportjaink számára, és körülbelül 120 fő befogadására alkalmas. A házban négy nagy csoportszoba, tengerre néző terasz, gondozott kert, strandröplabda pálya, parkolóhelyek és vendégmosógép található. A kavicsos strand és az Adriai-tenger csodálatosan tiszta vize mindössze 40 lépésnyire van. Az úszási szezon általában májustól októberig tart.

A tengerpartra nyíló étkező terasza 

Amintegy 120 férőhelyes, légkondicionált előadóterem és a 140 fős étkező mellett további három terem áll vendégcsoportjaink rendelkezésére. A helyszínen horvát/magyar munkatársak gondoskodnak a testi és lelki teljes ellátásról a gondtalan pihenésről. Körülbelül 50 vendégszoba négy emeleten helyezkedik el, és lifttel is könnyen megközelíthető. Minden szobához saját fürdőszoba tartozik zuhanyzóval és WC-vel. A legtöbb szoba légkondicionált, néhány szoba erkéllyel és tengerre néző kilátással is rendelkezik. Minden szobában ingyenes Wi-Fi áll rendelkezésre.

A szabadidőközpont 4. emeletén négy igényesen berendezett apartman található. A kétszobás apartmanok hálószobával, nappalival, kanapéval, konyhasarokkal, internettel, légkondicionálással és tengerre néző erkéllyel állnak egyéni vendégek rendelkezésére mint nyaraló apartmanok. Szeretettel ajánlom ezt a szabadidőközpontot keresztény gyülekezetek, csoportok, családok és pihenni vágyó egyének számára. 

Elérhetőségük itt található: https://www.christusbund.de/kroatien/

A Life Center Evangéliumi Szabadidőközpont bemutató ismertetője: 

******************************

5. Abbázia / Opátia

Látogatóban Abbáziában az Osztrák-Magyar Monarchia legfelkapottabb tengeri üdőlővárosában

Abbázia az Osztrák-Magyar Monarchia legfelkapottabb tengeri üdőlővárosa volt

Fürdőzők a tengerben 1909-ben

Abbázia az Osztrák-Magyar Monarchia legfelkapottabb tengeri üdőlővárosa volt, ami ma is népszerű célpont a magyar túristák számára. Nemrégen kisebb diplomáciai vihar támadt a magyar miniszterelnök azon kijelentése miatt, hogy "volna tengeri kikötőnk, ha nem vették volna el tőlünk." Hát bizony volt!!! Jó ha erre is emlékezünk augusztus 20-án, az ezeréves Magyarország születésnapján is.

Hajók Abbázia mólójában

Milyen jó, hogy hiteles történelmi feljegyzések, levéltári dokumentumok és számtalan Magyar Posta által forgalmazott régi fiumei, cirkvenicai, kriki, púlai, zárai, vagy abbáziai képeslapok megőrizték a valamikori magyar világ tényszerű valóságát. A régi magyar szent koronás bélyegzők és a szép zöld, turulos magyar királyi postabélyegekkel ékesített képeslapok egyre hatékonyabb eszközöknek bizonyulnak a környező országok történelemhamisítási kísérleteivel szemben. 

Szélvihar Abbázia partjainál 1913-ban

Itt vanak például ez az Abbázia partjainál 1913-ban készült dokumentumértékű képes levelezőlapok, amelyek túlélték az országcsonkítást és a múltat eltörölni hivatott kommunizmust is.

A Fiumétől alig tíz kilométerre fekvő Abbázia (ma Opatija) – bár nem tartozott kimondottan a Magyar Szent Korona országaihoz – a magyar emlékezetbe mégis erősen belevésődött. Ez az Adria-parti városka volt az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnépszerűbb, legelőkelőbb tengerparti üdülőhelye. Magyarországon belül Herkulesfürdő említhető vele egy szinten.

Sissi osztrák-magyar császárnő ruhája Abbáziában

Talán túl sok figyelem is irányult ide, abban az időszakban, amikor inkább belső területeink felé kellett volna összpontosítani a vakációnkat, hogy még inkább magunkénak érezzük Székelyföldet, Biharországot és a Felvidék zugait. A nagy háború és az összeomlás ugyanis már a küszöbön állt. Abbáziából már nem turulos magyar, hanem Ferenc Józsefet - aki ugyancsak sűrűn megfordult feleségével Sissivel együtt Abbáziában - ábrázoló császári és királyi bélyeg röpítette a lapokat szerte a Monarchiába.

Abbázia híres hoteljei és sétányai

Ennek ellenére létezik abszolút magyar jellegű képeslap is, ami egyrészt nyelvi jellege miatt is kakukktojás, másrészt a rendhagyó felosztása miatt is. Abbázia, Ausztria-Magyarország egyik legfelkapottabb üdülőhelyének története a 19. században kezdődött, amikor fiumei kereskedők várost építettek a már négy évszázados kolostor köré. Ebben nagy lendületet adott az 1873-tól Fiume-Budapest között megépült MÁV Déli Vasút is amely összekötötte többek között az Adriai tengerpartot a magyar fővárossal. 

Ahol a magyar hírességek is sétálhattak egykoron

1884-ben készült el a még mindig működő szálloda, akkori nevén Hotel Quarnero, ahol Erzsébet magyar királyné, Sissi is többször megfordult. A várost egészségturizmus is jellemezte, levegője rendkívül jó hatással van a tüdőbetegekre, de a reumások és szívbetegek is gyakran zarándokoltak el ide a gyógyulás reményében.

A környék egyik fő látványossága az Adria legszebbnek mondott tengeri sétánya, a Lungomare, amely 12 km hosszan öleli körbe a tengert, Abbázián is végighaladva, egészen Lovranig.

A tengerpart hullámtörő sziklái

Számos művész is megfordult Abbáziában, köztük Jókai Mór, akinek nevelt lánya a szomszédos Fiume Szent Vitus dómjában tartotta esküvőjét Feszty Árpáddal. Meglátogatta öccsét ezen a festői vidéken Rippl-Rónai József is, aki Abbázia (Voloscai részlet) c. festményében örökítette meg annak idillikus atmoszféráját. Füst Milánt kamaszként szanatóriumban kezelték itt, József Attila pedig gyermeknyaraltatás keretében utazhatott az adriai kisvárosba – utóbbi már jóval később történt, 1918-ban.

Márai Sándorra szintén nagy hatással volt a mediterrán városka – erről Dráma Voloscában c. elbeszélése tanúskodik: „Visszajárok ide, örülök, ha valamelyik fiumei őslakó magyarul felel kérdéseimre, szeretek sétálni Abbázia és Lovrana között, a babér illatú tengerparti sétaúton, ahol szüleink és nagyszüleink udvaroltak már egymásnak, s esténként szívesen átmegyek Voloscába, leülök a part menti kiskocsma előtt, megiszom egy negyed liter isztriai vörösbort, és drámai helyzeteken vagy más ilyen reménytelen feladatokon töröm fejem.” Hasonló, élvezetes történetek gyűjteménye Kiss Gy. Csaba szerkesztésében a Magyar írók az Adrián c. válogatáskötet. Abbáziától dél felé haladva az Isztriai-félsziget keleti partján elérjük Lovrant.

Lovrant is jelentősen befolyásolta Fiume és a szomszédos Abbázia turisztikai fellendülése – ami kapóra is jött, hiszen a hajótulajdonos családoknak otthont adó város a vitorlás hajók korszakának leáldozásával hamar áttért a tengerparti vendéglátásra. Kiépült az infrastruktúra, hamarosan főút és villamosvonal kötötte össze a szomszédos Abbáziával.

Jó volt személyesen, családommal együtt végigjárni ezeket a történelmi jelentőségű színhelyeket. Ma is nagy élményt jelent a horvát-dalmát tengerpart magyar emlékhelyeit felkeresni és 800 éves közös történelmünk tájait, városait, kikötőit látni és felidézni az ezekhez kapcsolódó emlékeit. Amennyiben lehetőség adódik rá, másokat is bátorítok arra, hogy ezeréves hazánk múltját ne csak a történelemkönyvek és régi atlaszok sárguló lapjai segítségével idézzék fel, hanem személyesen is győződjenek meg változatos történelmünk hiteles emlékeiről a helyszínen! Soli Deo Gloria!

----------------------

6. Látogatás a Fiumei Baptista Gyülekezetben

A Fiumei/Rijekai Baptista Gyülekezet istentiszteletére kaptunk meghívást 2022. július 31-én. A horvát és magyar baptisták kapcsolata a messzi múltban gyökerezik. Mielőtt erre konkrétan rátérnék, egy kicsit messzebbről indítanék.

A Fiumei Baptista Gyülekezet Temploma az Adriai tenger partján

Könyves Kálmán (1074–1116)
Magyarország és Horvát-Dalmácia királya

Mint az köztudott Horvátország 800 évig perszonálunióként a Magyar Királyság koronája alá tartozott, Könyves Kálmán királyunkat ugyanis 1012-ben horvát/dalmát királlyá is koronázták. (Ettől kezdve királyi utódai is rendelkeztek a horvát királyi címmel is.)

Fiume felvirágzása jóval később kezdődött, amikor a Magyar Államvasutak MÁV 1873-ban kiépítette a Fiume-Budapest vasútvonalat és az Adria-parti város kikötőjét a Magyar Állam tengeri hajózás számára is alkalmassá tette.

Baross Gábor (1848–1892)
emléktáblája Fiume
a tengeri kikötőjében

A város központi épületeit az Andrássy úti palotasor stílusában építették ki. Vasútállomása és a környék épületei pedig ma is a Keleti-pályaudvar és környezetének stíluselemeinek hatását idézi.

Nem is csoda, hisz Baross Gábor Magyarország "vasminisztere" tervezte és korszerűsítette a kikötőt és környékét. Ennek emléktáblája a kikötőben is megtekinthető. Ezen kívül a Ganz Vagon- és Hajógyár építette az első tengerjáró hajókat ebben a tengeri öbölben egészen a trianoni országcsonkításig. 

Magyar kikötőoszlop
a fiumei kikötőben

Ha valaki pedig figyelmesen tanulmányozza a fiumei/rijekai kikötőben a kikötőbakokat, egy budapesti vasöntöde magyar nyelvű feliratát láthatja rajtuk. Ha pedig a magyar címer Monarchia idején használt egyik változatát vizsgáljuk, a horvátok jól ismert piros-fehér kockás mintázatát láthatjuk. Miért van magyar felirat a kikötőbakon? Hogyan került a magyar címerre a horvát "sakktábla"? Mindez bizonyíték a horvát-magyar történelmi kapcsolatokra.

Jókai emléktábla Fiuméban

Jókai Mór híres magyar író is mély nyomokat hagyott Fiume közemlékezetében. Az európai hírnévre szert tett Jókai 1881 szeptemberében érkezett Fiumébe. Az akkori Európa szállóban nyitottak számára lakosztályt, melyet a későbbi években - Fiume ajándékaként - szabadon használhatott. Ez az épület ma Rijeka különböző hivatalainak otthona. Ennek falára került fel a nagy író emléktáblája.

Meyer Henrik Zágrábból indult a
magyar baptista misszióba

A magyarországi baptista misszió indulása is részben Horvátországhoz kötődik. Zágráb városában munkálkodott ugyanis egy ideig Meyer Henrik, a Brit és Külföldi Bibliatársulat szentírás terjesztő misszionáriusa. 1873-ban azonban Zágrábban felült az újonnan megépített vasútvonal Pest-Budára induló járatára, és mire odaért a város neve is Budapestre változott.

Az új fiumei baptista templom belső tere 

Kemény ugartörő munkájának eredményeként megalapította a Budapest-Wesselényi utcai gyülekezetet és az akkor kiépülő, egész Kárpát-medencét lefedő vasúthálózat adottságait kihasználva, mintegy 30 fős bibliaterjesztő társasággal az egész Magyar Királyság területén gyülekezetek sokaságát alapította meg. Horvátország mai területén mintegy félszáz baptista gyülekezet működik. A fővároson kívül Fiumében található az egyik legmissziósabb szemléletű baptista közösség.

Ének-zenei szolgálat a fiumei gyülekezetben

Néhány éve kinőtték korábbi kápolnájukat és egy új, nagyon modern, méreteiben is grandiózus templom építésébe fogtak. Gyülekezetük egyik aktív tagja és dicsőítés-vezetője Andrej Grozdanov gitárművésszel szoros kapcsolata alakult a Kispesti Baptista Gyülekezettel. Rendszeresen szolgál közöttünk, amikor Budapesten jár. Itt hallgatható meg Andrej barátom gitárjátéka az Adriai tenger partján: https://youtu.be/_VUKMOU6F0s

Budafokiakkal a fiumei gyülekezetben

Legutóbb az #EzAzaNap dicsőítő napon is részt vett a hangszeres szolgálattevők között. Erre az alkalomra a Fiumei Baptista Gyülekezet tagja is Budapestre utaztak egy teljes autóbusszal lelkipásztoruk vezetésével.

A fiumei gyülekezet istentiszteletét rendszeresen angol nyelvű tolmácsolással igyekeznek érthetővé tenni a nagyszámú nemzetközi turista forgalomhoz igazodva. Köszönet Ivana Džambas Strbad testvérnőnek, aki a magyar vendégek számára is készséggel segített horvát-magyar tolmácsként ezen az istentiszteleten.

Székesfehérváriakkal az Adria partján Krikben

Ezen az úton örömteljes meglepetésként éltük meg, hogy lépten nyomon magyar szót hallottunk körülöttünk, sőt több helyen régen látott hazai baptista testvérekkel futottunk össze, így a székesfehérvári, illetve a budafoki gyülekezet tagjai közül számos kedves ismerőssel. Isten áldása kísérje a Fiume városában és az országban tevékenykedő hittestvéreink aktív lélekmentő missziómunkáját! Soli Deo Gloria!

 

Összeállította és aktualitásokkal kiegészítette: 

Mészáros Kálmán