Husz János az elfelejtett reformátor

HUSZ JÁNOS AZ ELFELEJTETT REFORMÁTOR

Husz János 1369 – 1415

Hét évvel ezelőtt volt ezen a napon kereken 600 éve, hogy 1415. július 6-án máglyán égették meg Husz János cseh prédikátort, John Wycliffe angol hittudós tanainak hirdetőjét, a róla elnevezett huszita egyház szellemi atyját.

Husz – többek között – a pápai főhatalom megkérdőjelezésével, a Bibliához való visszatéréssel, a két szín alatti áldozással és a hitvalló keresztség helyreállítása ügyében a reformáció legfontosabb előfutára lett, aki tanaiért életét is feláldozta.

HUSZ JÁNOS ÉLETTÖRTÉNETE

Husz János – a vezetéknevét adó – Husinec faluban látta meg a napvilágot, feltehetően az 1369-es esztendő során. Tanulmányait Prága egyetemén végezte, majd pappá szentelték, a századforduló után pedig a filozófiai fakultás rektori feladatait is ellátta.

Husz minden bizonnyal itt ismerkedett meg a 14. század végi angol prédikátor, John Wycliffe tanaival, aki tagadta a pápa egyház feletti főségét, a papság apostoli szegénységének visszaállítása érdekében prédikált, és azt vallotta, hogy az igaz keresztény vallásgyakorlás csak a Szentírás betűjének szigorú tiszteletével lehetséges.

Husz János a prágai "Betlehem" templomban prédikál

Az angol–cseh udvarok házassági kapcsolata révén a wycliffe-i eszmék 1400 körül jutottak el Prágába, és hatalmukba kerítették Huszt, aki 1402 után a Betlehem-kápolna szószékéről és egyetemi katedrájáról elterjesztette azokat egész Csehországban.

A prédikátor tanai hamarosan rendkívül népszerűvé váltak, Prága és más városok polgársága mellett szimpatizált vele az egyházi társadalom nagy része, de még IV. Vencel király (ur. 1378-1419) is, aki felesége gyóntatójának éppen Husz Jánost jelölte ki.

Az egyházzal szemben megfogalmazott kritika ebben az időben különösen aktuális volt, hiszen az avignoni „fogságot” követően, 1378-ban a nyugati kereszténységen belül is szakadás következett be, mely során az Avignonban és Rómában uralkodó pápák állandó hatalmi harcot vívtak egymással.

HÁROM PÁPA VIASKODÁSA A HATALOMÉRT

Vencel király és felesége védelmébe vette a reformátort

Az európai koronás fők 1408-ra Pisa városában zsinatot tartottak, hogy eldöntsék a kérdést, ez a gyűlés azonban csak fokozta a zűrzavart, miután 1409-ben – XII. Gergely és XIII. Benedek mellett – V. Sándort is pápának választották. Sándor rövid uralma után XXIII. János lett a – harmadik – pápa.

Ezen visszás állapotok között szinte törvényszerű volt, hogy a világi hatalom főségét hirdető wycliffe-i tanok – többek között – Csehországban is támogatást kaptak, a mise során felmutatott áldozat átalakulásáról szóló dogma – tudniillik, hogy a kenyér és bor átalakul Krisztus testévé – tagadása azonban hamarosan eretnekgyanúba keverte a prédikátort. Prága érseke, Zbynek Zajic már 1408-ban levelet kapott XII. Gergelytől, aki követelte Husz tanainak kivizsgálását, és Vencel király elhatárolódását kérte az eretnek tanoktól.

Prága népe Husz János oldalára áll

A prédikátor ekkor, a pisai zsinat évében állt pályája csúcsán, amikor is Prága egyetemének rektora lett, és elérte az uralkodónál, hogy az intézményben a cseh születésű hallgatók számára kedvezzen (az egyetemi vezetőség választásával kapcsolatban).Husz és követői ugyan semleges álláspontra helyezkedtek az 1408-as zsinat fejleményeit illetően, de V. Sándortól sem remélhettek sok jót, ugyanis 1409-ben már ő is Wycliffe – tehát Husz – tanainak betiltását követelte, és teljhatalmat adott Zajic érsek számára az eretnekek felkutatására. A főpap egyházi átokkal sújtotta a prágai papot, aki Bolognába is hajlandó volt elzarándokolni, hogy V. Sándor, majd XXIII. János előtt megvédje tanait, ám célját nem érte el.

Husz akkor haragította magára véglegesen az egyházat, amikor az 1411-es, Nápolyi László király (ur. 1386-1414) elleni keresztes hadjárat szervezése idején arról értekezett, hogy a pápa nem jogosult szent háború hirdetésére, és újfent tagadta az egyházfő főhatalmát.

Luxemburg Zsigmond
német-magyar-cseh király

XXIII. János ekkor már egész Prágára kimondta az egyházi átkot, így aztán Husz János – Vencel kérésére – elutazott a városból, és a vele szimpatizáló nemesek birtokán élt, miközben művet írt az általa elképzelt ideális gyülekezetről. Husz tanai nemzetközi viszonylatban a Luxemburgi Zsigmond magyar – és 1410 óta német – király (ur. 1387-1437) által összehívott konstanzi zsinaton kerültek ismét elő.

Vencel király öccse azzal a céllal szervezte meg az egyházi gyűlést, hogy végre pontot tehessen az 1378 óta tartó skizma ügyére, és békét teremtsen a keresztény közösségen belül. Ezt a célt szolgálta a Husz János számára küldött meghívó is, aki 1414 novemberében, az uralkodó sértetlenséget biztosító menlevelével  érkezett Konstanzba.

KONSTANZI ZSINAT
Bodeni-tó partján fekvő városban Husz házi őrizetben töltötte az első hónapot, majd Zsigmond tiltakozása ellenére – azzal az ürüggyel, hogy szökni készül – 1414 decemberében egy domonkos rendház foglya lett.

Husz János kihallgatása a Konstanzi Zsinat előtt

Husz letartóztatása, vesztőhelyre vezetése korabeli ábrázolásban

Úgy tűnt, Huszt segítik a zsinat eseményei, ellenlábasa, XXIII. János ellen ugyanis hamarosan per indult, mely szökésével és bukásával végződött. A prédikátor helyzete azonban mégis romlott: miután az ellenpápát megfosztották hatalmától, a foglyot egy, a Rajna túlpartján fekvő várba szállították, ahol minden kapcsolatát elvesztette a külvilággal, a gyenge élelmezés folytán pedig állandó betegségek gyötörték. Ügye 1415 júniusában került a zsinati bíróság elé, ahol háromnapos kérlelés és fenyegetőzés ellenére Husz kitartóan védelmezte tanait. Azt mondta, kész elismerni hibáit, ha azokat a Biblia alapján bebizonyítják neki.

Husz szabadon bocsátásának kérdése megosztotta a konstanzi zsinat résztvevőit, és a végeredmény csak néhány szavazaton múlott. A brixeni püspök meglehetősen cinikus felszólalásban szavazott Husz szabadon bocsátásnak elutasítására: „Lúdnak [a hus csehül ludat jelent] nem tesz rosszat, ha megkopasztják és megsütik. Már megkopasztották. Hadd süljön még ma. Nem!” 

HUSZ JÁNOS HALÁLA

Husz János máglyahalála Konstanz főterén

A prédikátor tehát élete végéig hithű katolikusnak vallotta magát, de miután tanait nem vonta vissza, bírái végül máglyára küldték őt. Ítéletét július 6-án hajtottak végre. A kivégzés előtt Huszt megfosztották papi jelvényeitől, majd egy „eretnekek ura” feliratú papírsüveget helyeztek a fejére, és Konstanz főterén nyilvánosan megégették.

Husz Jánost irataival együtt égették meg 

Annak ellenére, hogy Luxemburgi Zsigmond az egész eljárás során próbálta megmenteni a pap életét, a csehek őt okolták az ítéletért, és soha nem tudták neki megbocsátani prédikátoruk halálát: amikor 1419-ben – IV. Vencel után – megörökölte az ország trónját, fellázadtak, és a huszita háborúk során egészen 1434-ig fegyverrel küzdöttek ellene, illetve Husz elveinek megvalósításáért.

Husz János tanai végül nem csak a cseh, morva, lengyel és magyar területeken gyökeret verő huszitizmus ideológiai alapját rakták le, hanem a Luther nevéhez köthető reformáció előfutáraként is szolgáltak. A Wycliffe nyomán vallott, pápaságról, Szentírásról, anyanyelvi prédikációról, szerény életmódról szóló nézetek alapul szolgáltak a wittenbergi hitújító számára, aki a hit általi megigazulás tanával teljesítette ki a 16. századi vallási mozgalom programját.

A HUSZITIZMUS MAGYARORSZÁGI HATÁSA

Zsigmond magyar király

ZSIGMOND MAGYAR KIRÁLY HALÁLOS ITÉLETE

A csehek soha nem bocsátották meg Luxemburgi Zsigmondnak, hogy Husz Jánost „tőrbe csalta”. A magyar király ugye összeurópai szintű játékos volt, a zsinatot is már német királyként kezdeményezte, néhány évvel később, Husz halála után pedig cseh királlyá is koronázták. Féltestvére helyébe ült a trónon, de a huszita lázongások miatt 15 éves háború várt rá.

MÁTYÁS KIRÁLY AZ ERETNEKÜLDÖZŐ

A kelyhesekkel való kiegyezés ellenére nem volt stabil a mérsékelt husziták helyzete a későbbiekben sem. Podjebrád György személyében Csehországnak ugyan huszita királya lett, de őt II. Pál pápa az 1460-as években eretneknek nyilvánította, és szent háborút hirdetett ellene.

Ehhez Mátyás király is csatlakozott, valláserkölcsi helyett inkább politikai megfontolásokból. A Jagellók és a Habsburgok seregeihez csatlakozott, hogy minél többet kanyarítson magának a cseh tortából. Döntését komoly tévedésként tartják számon: a cseh háborúban hosszú távon nem nyerhetett, halála után a magyar koronát fő ellenlábasa, Jagelló Ulászló szerezte meg.

MAGYARORSZÁGI HUSZITIZMUS

A Csehországban nemzeti mozgalomként működő huszitizmus nálunk is kifejtette a hatását. Bár a Felvidéken is szerzett híveket (Göncön van egy huszita ház, amit állítólag husziták építtették; megnézni mindenesetre érdemes, kulcs a kiszögelt papíros szerint Mennydörgősnénél), a huszita háborúk során ide rendszeresen betörő, pusztító huszita csapatok miatt inkább délen, különösen a Szerémségben és Erdélyben lett népszerű.

A husziták 67 tételben foglalták össze
reformtételeiket

A magyarországi jelenlét olyan komoly volt, hogy a letörésére Luxemburgi Zsigmond Marchiai Jakab személyében idehívott egy komolyabb ferences inkvizítort, aki állítása szerint 25 ezer magyar huszitát térített vissza a katolikus hitre. Bár ahogy Jakab elment, ezek az áttérők újra huszitának vallották magukat, végül a huszitizmust a hatalomnak sikerült legyőznie még a reformáció előtt.

A MAGYAR HUSZITÁK HITTÉTELEI

Marchiai Jakab ferences inkvizítor írásos beszámolójában 67 pontban foglalta össze a magyarországi husziták főbb hitelveit, melyek üldözését legfőbb feladatának tekintette. Ezt írta: „Ezek a tételek, melyeket találtam és irtottam az Úr segítségével Magyar-, Székely- és Erdélyországban: (részletek)

1.   Hogy mindenkinek mindkét szín alatt kell áldoznia [azaz a kenyérrel és borral történő két szín alatti úrvacsorát].

7.   Hogy Szűz Mária a többi szentekkel nem segíthetnek, csak maga az Isten.

12. Hogy nem kell tisztelnünk a képeket, mert ördög van azokban az ember megcsúfolására…

13. Hogy nem kell ábrázolnunk sem a feszületet, sem a keresztet.

14. Hogy nem szükséges keresztet vetnünk.

15. Hogy nem kell tisztelnünk az ereklyéket, mert azokat kapzsiságból találták ki.

21. Hogy a szentelt olaj és az utolsó kenet meg a szentelt víz nem ér semmit.

22. Hogy a keresztelő kút emberi találmány, mert Krisztus a folyóban kereszteltetett meg.

A husziták kezdetben elvetették a gyermekek
fejlocsolásos keresztelését és felnőtt alámerítést hirdettek

27. Hogy a halottakért tett felajánlások nem használnak.

28. Hogy a kifestett Szűz Mária egy szajhának néz inkább ki.

29. Hogy nincs tisztítótűz.

32. Hogy lefestik a pápát, amint misét mond, és az ördög ministrál neki, körülötte meg démonok vannak.

33. Hogy a kiátkozástól nem kell félni, figyelembe sem kell venni, mert míg ember megátkoz – Isten megáld.

34. Hogy a püspök feleségül vehet szüzet, a szerzetesség és kanonokság pedig az ördög találmánya.

Magyar nyelvű huszita Biblia

38. Hogy a főpapok, akik kiátkozzák az Isten népét, az ördög és az antikrisztus tagjai.

40. Hogy Krisztus gőgös helytartója (a pápa) nem méltó arra sem, hogy akár egy gyermek előljárója legyen.

61. Hogy Krisztus törvénye elegendő az üdvösségre, az emberek által kitalált törvények nélkül.

62. Hogy a képtisztelők bálványimádók.”

MAGYAR NYELVŰ HUSZITA BIBLIA

A harcok elől Moldáviába menekülő huszitáknak köszönhető az első teljes, magyar nyelvű bibliafordítás is. A nép nyelvén való igehirdetés jegyében két Prágában tanult magyar pap fordította le a bibliát, az eredeti görög helyett a latin Vulgatából, olyan nyelvi-teológiai megoldásokkal, mint a „Szent Szellet” (a ma bevett Szentlélek/Szent Szellem helyett). A huszita biblia eredetije ugyan megsemmisült, de a négy evangélium másolatokban fennmaradt, ez az egyik könyvterjedelmű korai magyar nyelvemlék.

HUSZITÁK MA

A husziták radikális szárnya szekértáborokba tömörültek

Bár a radikális husziták Zsigmondtól és a pápai csapatoktól végül vereséget szenvedtek, csoportjaik nem tűntek el teljesen. Az 1457-ben a megmaradt radikális huszitákból létrejött cseh-morva testvériség (unitas fratrum) az erőszak minden formáját elítélte: a halálbüntetés és a hadi szolgálat mellett a politikai elnyomást és a földi hatóságoknak teendő bármiféle esküt is. A testvériség vezetőjét, Petr Chelčickýt sokan a reneszánsz első, Erasmust is megelőző „pacifista” szerzőjének tartják.

Comenius (Szeges) János a csehmorvák püspöke

A Cseh Testvériség tagjai titokban és száműzetésben gyakorolták a hitüket, az ő egyik püspökük volt a nagy oktatási reformer Comenius is. Később ezekből a gyökerekből nőtt ki a cseh-morva testvéri missziói mozgalom (többek között mohikán indiánokat és grönlandi eszkimókat is térítettek) a világszerte működő Morva Egyház.

A reformáció után a Rajna vidékéről elűzött mintegy 70 ezer anabaptista menekült számára is védelmet biztosítottak hosszú évtizedeken keresztül Morvaország területén. Csehországban is vannak még husziták, a hivatalos egyházi statisztikák szerint az emberek nem egész egy százaléka tartozik közéjük.

A KATOLIKUSOK BOCSÁNATKÉRÉSE

II. János Pál történelmi bocsánatkéréseinek sorában „mély sajnálatát” fejezte ki Husz János „szörnyű halála miatt”, akinek erkölcsi nagyságát is magasztalta. Bár II. János Pál pápa 1999-ben mélységes sajnálkozását fejezte ki a reformátor kegyetlen halála miatt, a katolikus egyház mindmáig nem rehabilitálta Huszt. Ferenc Pápa a közelmúltban megtartott centenárium kapcsán valamivel tovább ment: bocsánatot kért az egyház Husz János és a cseh nemzet ellen elkövetett történelmi bűnéért, ami - mint mondta - az egyház testén is sebet ejtett. Csehországban további lépéseket várnak Husz János egyházi rehabilitációja kapcsán. 

A CSEHEK NEMZETI HŐSE

Husz János szobra Prága főterén

Az Európa legkevésbé vallásos népének tekintett csehek emlékezetében Husz János ma már nem elsősorban az egyházreformer, sokkal inkább a nemzeti hős. Az oktatásban, mint a nemzet alapító atyja, valamint az idegen uralommal szembeni ellenállás megtestesítője jelenik meg. Husz nevéhez új helyesírási rendszer kidolgozása is köthető. 1406 és 1412 között keletkezett, De Ortographia Bohemica című művében ő vezette be a cseh nyelvbe az ún. hacseket, vagyis a főként mássalhangzók hangértékét módosító, szavak fölé írt mellékjelet (lásd pl. č, ň, ř betűknél).

Husz János emlékére emelt "tűzoszlop"
Konstanz főterén

A husziták különösen két vívmányukra voltak még büszkék, amiben eltértek a pápákkal egységben megmaradt egyháztól: a liturgiában a cseh nyelvet vezették be a nemzetközi latin helyett, a két szín alatti áldozást (vagyis hogy az áldozók ne csak kenyeret, hanem bort is magukhoz vehessenek) pedig a laikus hívekre is kiterjesztették. 

Csehszlovákia megszületése után Husz János figurája annyira a középpontba került, hogy az államalapító Masaryk támogatásával megalakult a Csehszlovák Huszita Egyház. Csúcséveikben közel egymillió hívük volt, számuk azonban mára erősen lehanyatlott, jelenleg alig 30 ezren vannak.

A jubileum évében nagy Husz János Fesztivált tartottak Prágában. A konstanzi katedrálisban ökumenikus szertartást mutattak be, az út mellett pedig, ahol 600 évvel ezelőtt a vesztőhelyre vitték, az egykori eretnek most szobrot kapott; cseh homokkőből faragott lángnyelvek csapnak az ég felé.

Összeállította: 

Dr. Mészáros Kálmán

egyháztörténész

Az összeállítás az alábbi források felhasználásával készült:

www.rubikon.hu ; 
https://index.hu/tudomany/tortenelem/2015/07/06/husz_janos/