2015. január 31., szombat

Baptista Világszövetség és a Magyar Baptisták Világszövetsége

„Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr!”

A Baptista Világszövetség és a Magyar Baptisták 

Világszövetsége Vasárnapja

A reformáció "népi" irányzatából kifejlődő és a több mint négyszáz éves múltra visszatekintő újkori baptista világmisszió napjainkban már mintegy 110 millió főt tart számon a földkerekségen. Az 1905-ben Londonban létrejött Baptista Világszövetség (BVSZ) nemzeti tagegyházai szinte a kezdetektől fogva minden esztendő első februári vasárnapját tekintették egy olyan ünnepi alkalomnak, amikor számba vették saját országuk és a nagyvilág baptistáinak missziós helyzetét. A Baptista Világszövetség megalakulásától kezdve a következő területeken látta legsürgősebb feladatait:
A Baptista Világszövetség 1905-ben 
alakult meg Londonban
1. Jézus Krisztus üdvözítő evangéliumának halaszthatatlan hirdetése saját nemzetünk és a világ népei felé.
2. Közvetlen információk továbbadása Isten munkájáról, amit népe között végez.
3. A tagszövetségek élén álló vezetők és munkatársaik lelki bátorítása, hogy Isten tervét felismerve bölcsen vezessék a rájuk bízottakat.
4. Együttes imádságra való buzdítás a vallási, politikai okok miatt üldözött, vagy gazdasági okok miatt szenvedő baptista testvéreinkért.
5. Nemzetközi összefogás a vallásszabadság és az emberi jogok védelmében.
6. A Bibliára alapozott hitigazságok határozott hirdetése, a baptista identitás elmélyítése és megerősítése.
7. Együttműködés keresése más hitvalló keresztyénekkel az evangélium hiteles megélésében és hirdetésében.
8. Segélyszervezetek létrehozása a katasztrófa sújtotta területeken élők megsegítésére.
A Magyar Baptisták Világszövetsége logója
A nemzetközi világszövetség alapelveinek szellemében jött létre a Magyar Baptisták Világszövetsége (MABAVISZ) is közel negyed évszázada. E nemes hagyományokat kívánja megvalósítani az 1992-ben Budapesten és Tahiban megtartott első világtalálkozója óta, amit aztán 2000-ben a Nagyváradon, 2006-ban pedig a Debrecenben megtartott találkozó követett. 2012-ben pedig a Franklin Graham evangélista által tartott Reménység Fesztivál adott lehetőséget a Magyar Evangéliumi Szövetséggel (ALIANSZ) összefogva, a Kárpát-medence magyar baptista és más felekezetű evangéliumi keresztyéneknek a testvéri találkozásra a Budapest-Sportarénában tartott három napos evangelizáció keretében. Jó lehetőség adatik a testvéri kapcsolatok ápolására a minden esztendő február első vasárnapján megtartott BVSZ és MABAVISZ vasárnapokon megtartott regionális találkozók vagy helyi gyülekezeti ünnepi alkalmak, amikor nem csak magunk szolgálati területeire gondolunk, hanem a határon túl rekedt, vagy messzi idegenbe szakadt nemzettársaink között végzett missziómunka örömeire és kihívásaira is.
A Magyar Baptisták Első Világtalálkozója 
Tahiban 1992-ben
     A reformáció idején a Kárpát-medencében is kibontakozó anabaptista mozgalom különböző csoportjai a mintegy kétszáz éves véres üldözésekkel és folyamatos zaklatásokkal kísért időszakot követően kényszerültek elhagyni hazánk területét.
    175 évvel ezelőtt azonban úgy látta jónak a Teremtő, hogy ismét megjelenjenek itt Magyarországon a megtérés és újjászületés fontosságát hirdető, Bibliát terjesztő baptista evangélisták. Kitartó és odaszánt munkájuk eredményeként a történelmi Magyarország minden szegletébe és nemzetiségéhez eljutott az evangélium üzenete.
     Sajnos 98 esztendővel ezelőtt ez a lendületes fejlődés és növekedés a trianoni nemzeti tragédia következtében lelassult. A magyar baptisták jelentős része az igazságtalanul meghúzott határok túloldalára kerültek. Itt a Kárpát-medence területén hosszú évtizedeken keresztül szögesdrótok, aknazárak, határsorompók választottak el bennünket magyar baptistákat is egymástól. Ma is 5 ország területén - az anyaországon kívül a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Délvidéken - végezzük missziómunkánkat a magyarok és ahol erre lehetőség adatik, más nemzetek fiai felé is. Ezen kívül az óceánon túl Amerikában és Ausztráliában folyik magyar baptista misszió, ahová több ezer baptista testvérünk is emigrált az elmúlt közel száz esztendő alatt, előbb az országunkat hátba támadó szlovák, román, szerb megszállás, majd a barna, később a vörös diktatúrák üldözése, vagy gazdasági nehézségek miatt.
A Magyar Baptisták II. Világtalálkozója 
Nagyváradon 2000-ben
    Hálásak vagyunk a Történelem urának, aki „dönt és emel királyokat”, és a Trianonban „sűrűn szőtt vasfüggöny” is átjárhatóvá vált és az egységesülő Európa részeként útlevél nélkül is szabadon közlekedhetünk az elszakított országrészekbe. Így egyre szorosabb kapcsolatok fűznek bennünket a határon túl élő baptista testvéreinkhez.
  Ma a Kárpátok ölelte magyarlakta településeken mintegy 600 gyülekezetben és misszióállomáson hirdettetik az evangélium szép magyar anyanyelvünkön, mintegy 200 teológiát végzett lelkipásztor és sok száz laikus igehirdető áldozatos szolgálata által. Mintegy 20 ezer hitvalló bemerítésben részesült gyülekezeti tag mellett közel 45-50 ezerre tehető a magyar baptisták vonzáskörzetébe tartozó hittestvérünk száma. Ha ide számítjuk a Kárpát-medencében élő más nemzetiségű baptista testvéreinket is, akkor már 200-250 ezer főre tehető a baptista misszió által elért kortársaink száma.
A Magyar Baptisták III. Világtalálkozója 
Debrecenben 2006-ban
     Bár évről évre növekszik a baptisták létszáma, ennek ellenére milyen kevesen vagyunk a körülöttünk élő sok millió honfitársainkhoz képest, akik még nem hallottak az evangéliumról.           Szükséges, hogy előttünk járó példamutató hithőseink nyomába szegődjünk és személyes életpéldánkkal, valamint gyülekezeteink szeretetteljes légkörével vonzóvá tegyük az Isten országa felé vezető utat. Ezen túl, mint akik a baptisták nagy családján belül saját nemzetünk felé kaptunk elhívást és szolgálatot, igyekezzünk azokkal az eszközökkel jól sáfárkodni, amit Isten nekünk adott az evangélium továbbadásában.
     Értékeljük és használjuk napi bibliaolvasásunkhoz a közel másfél évtizede közösen megjelentett bibliaolvasó vezérfonalunkat, az Áhítatot.  Ez az egyetlen kiadványa Világszövetségünknek, amit a három nagyobb magyar baptista tagszövetség heti és havi lapjai – a magyarországi Békehírnök, az erdélyi Szeretet és az amerikai Evangéliumi Hírnök – mellett kézbe vehetünk. Ugyanígy buzdítom a testvéreket, hogy használjuk fel a helyi és országos magyar nyelvű sajtó, rádió, televíziós adásokban való megszólalás lehetőségét. Nagyon hasznos eszköznek látom az élő internetes istentisztelet közvetítéseket és gyülekezetek honlapjáról letölthető hang és videó felvételek közreadását. Örvendetes, hogy sok hazai, határon- és tengerentúli magyar gyülekezet él ezzel a páratlan lehetősséggel.
Reménység Fesztivál Franklin Grahammel 2012-ben a Budapest-Sportarénában
Rendkívül hasznosnak tűnnek a határokon átívelő lelkipásztor és gyülekezeti találkozók (TELEK, KELEK) és missziós szolgáló csoportok látogatásai és testvéri kapcsolatokat erősítő alkalmai. Igen építő és lelkileg bátorító kezdeményezés volt a lelkipásztorok és szolgálattevők számára - Debrecenben, Nagyváradon, Békésen, Nagybányán, a Hargita Baptista Táborban - megrendezett Missziói Konferenciák és Összmagyar lelkipásztor találkozók.
A Magyar Baptisták IV. Világtalálkozója 
Debrecenben 2017-ben
A Magyar Baptisták IV. Világtalálkozójára, szintén Debrecenben, 2017. augusztus 4-6 között, a Kornya centenáriumhoz kapcsolódó Emlékév, illetve a Reformáció-500 éves jubileumsorozatának részeként került sor, amelyre a világ minden tájáról érkeztek magyar baptisták. A találkozó fő előadója Paul Msiza Dél-afrikai lelkipásztor, a Nemzetközi Baptista Világszövetség elnöke hirdette Isten igéjét. A konferencián részt vett és köszöntőt mondott Balog Zoltán református lelkipásztor, az EEMI minisztere.
       Végül szeretném fölhívni a figyelmet a reformáció harmadik ágának tekinthető anabaptista-baptista mozgalom történetét összefoglaló "Kik a baptisták?" című rövid előadásra, ami egy nemzetközi konferencián hangzott el Budapesten a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) székházában:
    Befejezésül hadd idézzem a címben olvasott bibliaverset bátorításul: „Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr!” (33. Zsolt. 12) A mi magyar nemzetünk boldogulásának is ez az egyetlen útja és módja. Rajunk baptistákon is múlik, hogy az Úr igéjét meghallják és megértik e kortársaink, akikhez küldettünk. Isten Szentlelke adjon ehhez látást, bátorságot és mindhalálig hűséget.
Dr. Mészáros Kálmán
egyháztörténész

1 megjegyzés: