A Magyar Evangéliumi Szövetség - Aliansz története
A Magyar Evangéliumi Szövetség
Aliansz története
Az 1936-ban megalakult Magyar Evangéliumi Szövetség Aliansz logója
Az Aliansz mozgalom – és a hozzá kapcsolódó, az év első hetében megtartott imahét – mint felekezetközi és nemzetközi testvéri egységtörekvés Angliából indult el a 19. század közepén. Az Evangéliumi Világszövetség 1846-ban alakult meg Londonban. Tagjai elsősorban az evangéliumi hitvalló egyházak és közösségek soraiból kerültek ki, akik azonosulni tudtak a reformáció sarkalatos igazságaival, nevezetesen: a Szentírás isteni ihletettségéről és tekintélyéről, az emberi természet romlottságáról, a Krisztusban történt megváltásáról, az egyedül hit által való megigazulásról szóló alapigazságaival.
Az évek múltával egyre terebélyesedő, felekezeti határokon átívelő egységtörekvés Magyarországon is követőkre talált. Az Aliansz imamozgalom elindítói hazánkban, a Lánchíd építésekor igen aktívan működő „Skót Misszió” volt. Missziótörténeti érdekesség, hogy ebbe a lelki közösségbe kapcsolódott be a szintén 1846-ban Hamburgból Pest-Budára visszaérkező első baptista hitvallású misszionárius Rotmayer János is.
A Magyar Evangéliumi Szövetség - Aliansz megalakulása 1936-ban a Budapest-Felsőerdősori Metodista Gyülekezet kápolnájában
Történelmi feljegyzések bizonyítják, hogy 1876 óta kezdetben szórványosan, majd egyre nagyobb létszámban gyűltek össze különböző felekezeti hátterű keresztyének közös imádságra. Id. Viktor János visszaemlékezéséből tudjuk, hogy: „1880-tól kezdve állandóan növekvő imádkozó sereg találkozott a Hold utcai (Budapest) nagyteremben. Ott volt Szilassy Aladár és Szabó Aladár is. Ez utóbbiakban ébredt a gondolat, hogy meg kell indítani az imahét megtartását a Kálvin téri református egyházban is…”
Magyar Evangéliumi Szövetség - Aliansz közgyűlése (1943) a Budapest-Wesselényi utcai Baptista Templomban
Az első világháború után 1925-ben újból megélénkültek az Aliansz kapcsolatok. Felekezetközi bizottság alakult, amely az Aliansz imahetet az esztendő első hetében ismét nyilvánosan meghirdeti és megszervezi. Az Aliansz mozgalomnak állandó jellemzője volt az is, hogy minden lehetséges módon (petíciókkal és a sajtó útján, sőt csendes felvonulásokkal is) síkra szállt a vallásszabadság védelmezése és kiterjesztése mellett.
1936-ban 90 éves a nemzetközi Aliansz mozgalom. Ebből az alkalomból az addig laza szerveződésű mozgalmat a Felsőerdősori Metodista Imaházban megtartott alakuló közgyűlésen „Magyar Evangéliumi Szövetség” néven egyesületté szervezik. Alapítói és első vezetői között olyan közismert személyek neve is szerepel, mint dr. Ravasz László református püspök, dr. Raffai Sándor evangélikus püspök, dr. Kiss Ferenc egyetemi orvosprofesszor, Hecker Ádám metodista elnök, valamint dr. Somogyi Imre a baptisták elnöke, aki egyúttal a Aliansz első főtitkára is volt.
Aliansz Imahét Országos Megnyitója (2010) a Budapest-Ó utcai Keresztyén Testvér Gyülekezet kápolnájában
A felsorolt nevekből is látható, hogy kezdettől fogva milyen erős volt az Aliansz mozgalom „szabadegyházi”, más néven „evangéliumi protestáns” háttere, de megfelelő súllyal vettek részt benne a többi protestáns „történelmi egyházak” képviselői is. Az Aliansz 500 kötetből álló könyvtárat is létesített, melynek helye a Budapest-Wesselényi utcai Baptista Imaházban volt.
Az Aliansz következetes harcot vívott a szabadegyházak, kisebb vallási közösségek elismertetéséért. Emiatt szükséges volt megfogalmazni a különbséget a bibliai alapon álló vallásfelekezet és a szekta fogalma között. A szekta megjelölést a következő érdekes módon fogalmazzák meg: „Szekta az a tömörülés, amely az egyetemes, közönséges keresztyén anyaszentegyházból elkülöníti magát azzal, hogy a többi keresztyén felekezetet kárhozatra méltónak és menőknek tartja. Tehát az úgynevezett egyedül üdvözítő egyházak a szekták, míg azok az egyházak, amelyek a többi egyházakhoz tartozó hívőket testvérekül elismerik, nem tekinthetők szektáknak.”
Aliansz imahét szolgálattevői (2011) a Budapest-Belvárosi Golgota Keresztény Gyülekezetben
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a ma ismert Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) 60 évvel ezelőtt – kezdetben más név alatt –, valójában az Alianszból nőtt ki. A református és evangélikus egyházak kezdeményezésére 1943-ban létrejött új szervezet ugyanis, amelyhez a baptista és metodista egyházakon kívül más felekezetek is csatlakoztak a későbbiek folyamán, ettől kezdve testületileg próbálták egységtörekvésüket szervezettebb formában megélni. Az Aliansz viszont továbbra is igyekezett a különböző egyházakhoz tartozó hitvalló keresztyének önkéntes missziós társulása és imamozgalma maradni. Kezdetben a két szervezet szorosan együttműködött, később azonban történelmi és egyházpolitikai okok miatt a két testvérszervezet egymástól függetlenül folytatta tevékenységét.
Az Aliansz vezetői a Reménység Fesztivál 1000 fős kórusával a Budapesti Biblia Szól Egyház kápolnájában 2012-ben
1946-ban az Aliansz mozgalom 100 éves. A jubileumot a háború utáni súlyos körülmények ellenére Magyarországon is megünneplik az 1947-es Aliansz imahét ünnepélyes megnyitásán, a budapesti Zeneakadémián. A Magyar Evangéliumi Szövetség elnöke ekkor Bereczky Albert püspök, főtitkára Kádár Imre volt. Az ötvenes évek totalitárius rendszerű állama az egyházi élet fokozatos elsorvasztása során a Magyar Evangéliumi Szövetséget is föloszlatta. Ebben az időszakban az évenkénti imahetek legális, és egyre inkább illegális megtartása általában csak az evangéliumi protestáns (kisebb) egyházakban és közösségekben folytatódott. Ebben az időszakban az Aliansz mozgalom képviseletét – 1989-ben történt feloszlatásáig – a Szabadegyházak Tanácsa látta el. Később az ökumenikus mozgalom megindította az ökumenikus imahetet január harmadik hetében, melybe 1989-tól a római katolikus egyház is bekapcsolódott.
Aliansz Imahét Országos Megnyitója (2015) Budapesten, a Szilágyi D. téri református templomban
A rendszerváltás után újból kísérlet történt az Aliansz mozgalom újraélesztése terén. A Fővárosi Bíróság 1991. augusztus 14-én kelt végzésével nyilvántartásába vette a társadalmi szervezetek között. Ez időtől dr. Hecker Frigyes és Durst László testvérek fáradoztak sokat a mozgalom lendületbehozásán. Az ő írásos visszaemlékezésükben – melyből sokat merítettem e cikk megírásához is – a következőt írják erről az időszakról: „Az Evangéliumi Aliansz a rendszerváltás óta tulajdonképpen még mindig keresi a helyét, és szeretné betölteni azt a feladatot, amelyet az alapító Atyák tűztek ki maguk elé. A gyülekezetekben élő hívő fiatalok nagy része nem ismeri, de nem is ismerheti az Evangéliumi Aliansz mozgalom múltját, történetét, szellemi alapjait és célkitűzéseit. Az idősebb korosztályhoz tartozó testvérek száma pedig, akik az Aliansz gondolat hordozói és ismerői, egyre fogy. Vajon lesznek-e olyan fiatal testvérek, akik átveszik a stafétabotot, és az eredeti alapokon folytatják ezt a szolgálatot, Isten gyermekeinek a Krisztusban való egységéről szóló bizonyságtételt...?”
Aliansz Imahét Országos Megnyitója (2016) a Budapesten
a Wesselényi utcai Baptista Templomban
A fent megfogalmazott kérdésre az elmúlt években egyértelmű választ nyerhettünk. Igen, van jövője az Magyar Evangéliumi Szövetség munkájának. A 2001-ben újjáalakult Aliansz elhatározta, hogy visszatér az 1936-os eredeti alapszabályhoz. Ennek előkészítése érdekében egy felekezetközi előkészítő munkabizottság jött össze rendszeresen a Magyarországi Baptista Egyház Székházában Budapesten azzal a céllal, hogy egy ma is használható, a misszió teljes spektrumát figyelembe vevő alapszabályt és munkaprogramot állítson össze. A 2001. május 25-én egybehívott választó közgyűlés ezt elfogadta, új vezetőséget választott és a kitűzött feladatok megvalósítását nagy lelkesedéssel megkezdte. Azóta a Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) már nem csak az év első teljes hetében megtartott „Aliansz imahét” megszervezését vállalja föl, hanem számtalan új missziós kezdeményezéssel – evangelizációs hitébresztő és hiterősítő rendezvények sokaságával – gazdagította az elmúlt években is a hazai felekezetközi mozgalmat.
A Magyar Evangéliumi Szövetség - Aliansz vezetőségének Teológiai Műhelye a Piliscsabai Evangélikus Missziói Központban
Az a reménységünk és imádságunk tárgya, hogy az Evangélium Szövetség - Aliansz a jövőben még hatékonyabban töltse be alapvető célkitűzését, a felekezeti határokon átívelő ima- és tanúságtévő szolgálatát, melynek alapja Krisztus főpapi imája: Hogy mindnyájan egyek legyenek… hogy elhiggye a világ, hogy Te küldtél engem.” (János 17:20-21)
A fenti felvétel a Magyar Evangéliumi Szövetség - Aliansz Imahétének Országos Megnyitó istentiszteletén készült a Kispesti Baptista Gyülekezet templomában 2013-ban.
Soli Deo Gloria!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése