BIBLIAI TÁJAKON: CÉZÁREA

ITT TALÁLHATÓ HERÓDES KIRÁLYI PALOTÁJA ÉS A RÓMAI HELYTRATÓ SZÉKHELYE

A Földközi tenger partján található Cézárea ősi városa. Még Nagy Heródes építette Róma előtti hódolata jeleként. Még a települést is Augusztus császárról nevezte el Cézáreánek. Később valóban ez a város lett a római megszálló hadsereg fő katonai is közigazgatási központja, a mindenkori császári helytartók fő szálláshelye és hatalmi központja. Pilátus is itt lakott mintegy 10 esztendeig. Ennek bizonyítékaként látható a cézáreai helytartói palota romjai között az az oszlop, melyen Pilátus neve is olvasható.

A Cézáreában található kövön ma isolvasható Pilátus neve

Erre az időre esett Jézus koncepciós pere is, amelynek lefolytatására Pilátus innen utazott a húsvéti ünnepekre Jeruzsálembe. Így került bele méltatlan neve még az ősi Apostoli hitvallásba is, megjelölve a keresztre feszítés történelmi tényét az emberiség időskáláján.

Itt Cézáreában történt az a különleges eset is, hogy Péter apostol, aki mennyei látomásban kapott utasítást a pogány misszióra, ebben a városban kereste föl Kornélius római századost és háza népét, akik hitre jutva bemerítkeztek és betöltekeztek Szentlélekkel:

„Élt Cézáreában egy Kornéliusz nevű férfi, az úgynevezett itáliai csapat századosa. Egész háza népével együtt kegyes és istenfélő ember volt, aki sok alamizsnát osztogatott a népnek, és szüntelenül könyörgött Istenhez. Ő egyik délután három óra tájban látomásban tisztán látta, hogy az Isten angyala bemegy hozzá, és megszólítja: "Kornéliusz!" Ő pedig rátekintett, és megrémülve kérdezte: "Mi az, Uram?" Erre az angyal ezt mondta neki: "Imádságaid és alamizsnáid emlékeztetőül feljutottak az Isten elé. (…)

A Földközi tenger partja Cézáreában a kőszínházzal

Másnap aztán velük együtt útra kelt, és a joppéi testvérek közül is vele tartottak néhányan. A következő napon megérkeztek Cézáreába, Kornéliusz pedig összegyűjtötte rokonait és legjobb barátait, és úgy várta őket. Amint Péter be akart lépni, Kornéliusz eléje ment, lábához borult, és imádni akarta. Péter azonban felemelte, és így szólt hozzá: "Állj fel, én is ember vagyok!" Amikor beszélgetve bement vele, sok embert talált ott összegyűlve. (…)  Erre Péter beszélni kezdett, és ezt mondta: "Most kezdem igazán megérteni, hogy nem személyválogató az Isten, hanem minden nép között kedves előtte, aki féli őt, és igazságot cselekszik. Ezt az igét küldte Izráel fiainak, amikor békességet hirdetett Jézus Krisztus által. Ő a mindenség Ura!  (…) Míg ezeket a szavakat mondta Péter, leszállt a Szentlélek mindazokra, akik hallgatták az igét.  És elámultak a zsidó származású hívők, akik Péterrel együtt jöttek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szentlélek ajándéka.  Hallották ugyanis, amint nyelveken szóltak, és magasztalták az Istent. Akkor megszólalt Péter: "Vajon megtagadhatja-e a vizet valaki ezektől, hogy megkeresztelkedjenek, akik ugyanúgy megkapták a Szentlelket, mint mi?" És úgy rendelkezett, hogy keresztelkedjenek meg a Jézus Krisztus nevében. Ők pedig megkérték, hogy maradjon náluk néhány napig.” (ApCsel 10:1-48).

Cézárea tengeri kikötője

E városban lakott Fülöp evangélista, a Jeruzsálemben felavatott hét diakónus egyike is családjával együtt, felajánlva otthonukat az egyre növekvő keresztyén közösség számára. Pál apostol is felkereste őket egyik misszióútja során: „Másnap elindultunk, és megérkeztünk Cézáreába.  Bementünk Fülöp evangélista házába, aki a hét közül való volt, és nála maradtunk. Neki volt négy hajadon leánya, akik prófétáltak.  Több napon át tartózkodtunk ott, miközben lejött Júdeából egy Agabosz nevű próféta.  Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: "Így szól a Szentlélek: Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják." Amikor ezt meghallottuk, a helybeliekkel együtt arra kértük Pált, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.  De Pál így felelt: "Miért sírtok, és miért keserítitek meg a szívemet? Hiszen én nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok Jeruzsálemben az Úr Jézus nevéért."  Amikor pedig nem hagyta magát meggyőzni, megnyugodtunk és azt mondtuk: "Legyen meg az Úr akarata!" E napok után felkészültünk, és felmentünk Jeruzsálembe. Velünk jött néhány cézáreai tanítvány is, akik elvezettek egy régi tanítványhoz, a ciprusi Mnázónhoz, hogy az ő vendégei legyünk.”   (ApCsel 21,8-9).

Pál apostolt Cézárea kikötőjéből szállították Rómába

Cézáreában raboskodott Pál apostol is 2 évig: „Mikor megérkeztek Cézáreába, átadták a levelet a helytartónak, és elébe vezették Pált is.  Amikor a helytartó elolvasta a levelet, megkérdezte Páltól, hogy melyik tartományból való; és amikor megtudta, hogy Ciliciából, így szólt: "Akkor foglak kihallgatni, ha vádlóid is megérkeztek." És megparancsolta, hogy Heródes palotájában őrizzék.” (ApCsel 23,33-35) Pál apostolt Pilátus utódja, Félix helytartó hallgatott ki több ízben is és az apostol hiteles szavát hallva önkéntelenül tett vallomást a kormányzó így: „Majdnem engem is keresztyénné teszel.” Mire az apostol a helytartót a Krisztus melletti döntés elodázhatatlan pillanatára szólította fel. A végső határozat sajnos elutasító volt, sőt, miután a helytartó megtudta, hogy Pál római állampolgár, az apostolt megbilincselve hajóra ültette és Rómába szállíttatta további kihallgatásra és végül a császár általi halálos ítélet kimondására (ApCsel 24,1-27).  Az apostol hősi helytállásának köszönhetően az egész Római Birodalom területén győzedelmeskedhetett a Krisztus világot megváltó üzenete.

Ezzel kapcsolatban kérem, tekintsék meg a helyszínen készített dokumentumfilmünket:

 A későbbiekben Cézárea is jelentős keresztyén központtá vált. Itt tanított hosszú éveken át az alexandriai származású Origenész egyházatya és alapított 216 körül jelentős keresztyén könyvtárat. Ebben a városban született és munkálkodott Euszebiosz, a 313-ban bekövetkezett konstantinuszi fordulat idején élt híres egyháztörténész is, akinek ránk maradt feljegyzéseiből hiteles képet kaphatunk az ősegyház első évszázadokban átélt próbatételeiről és győzelmeiről. Sőt, még a latin nyelvű „Vulgata” biblia fordítója Jeromos, a valamikori Magyarországhoz tartozó Csáktornyáról (ma Horvátország) származó hittudós is dolgozott itt fő életművén 386 táján.

Dr. Mészáros Kálmán

egyháztörténész