2016. április 14., csütörtök

Időutazás a magyar reformáció főútvonalán


Időutazás a magyar reformáció főútvonalán

Baptista teológushallgatókkal jártunk tanulmányúton
a reformáció észak-magyarországi nyomvonalán

A reformáció magyarországi nyomvonalát követve egyháztörténeti körutazásra került sor 2016. április 8-10 között a magyar-szlovák határ mentén található fontosabb emlékhelyek felkeresésével. Az MBE Történelmi Bizottsága és a Baptista Teológia Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének közös szervezésében meghirdetett tanulmányútra 36 fő jelentkezett, elsősorban a BTA mesterszakos hallgatói közül, de néhányan csatlakoztak a csoporthoz budapesti és környékbeli gyülekezetek tagjai közül is.
Csoportunk tagjai a diósgyőri vár előtt
A körút első állomása Miskolc és környéke volt, ahol először az ősi Diósgyőr újjáépített várfalai alatt álltunk meg és emlékeztünk a valamikor itt tevékenykedő Károly Róbert, majd Nagy Lajos magyar királyaink ország védő tetteire. Majd Lillafüred látnivalóit kerestük föl, így a hajdani kormányüdülőt (Palotaszálló), majd az alagútba futó keskeny-nyomtávú kisvasút következett. Megcsodáltuk a gyönyörű lillafüredi csónakázó tavat, majd a gyönyörű vízesés közelében József Attila emlékét megörökítő bronzszobránál emlékeztünk a nagy magyar költőre.
Csoportkép a Bodrog partján. Háttérben a sárospataki vár látható
Innen magyarországi reformáció egyik fontos fellegvárába Sárospatakra utaztunk. Már a tatárjárás idején is jelentős őrvár állt itt. A középkorban Budát a lengyelországi Krakkóval összekötő kereskedelmi útvonal egyik fontos állomása volt. A várkastély falai között megfordult Bethlen Gábor épp úgy, mint I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, később pedig az osztrák-török megszállás ellen szabadságharcot vívó II. Rákóczi Ferenc helyezte ide hatalmi központját. Sárospatak igazi szellemi kisugárzása a reformációt követő időszakban bontakozott ki. Magyarországon elsőként itt épült 1531-ben protestáns oktatási központ, a híres Sárospataki Református Kollégium. Az iskola falai között tanított a magyar-morva származású nemzetközileg ismert pedagógus J. A. Comenius (magyar nevén Szeges János). Itt diákoskodott többek között Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos és Móricz Zsigmond.
Kilátás a sárospataki vár tetejéről
A valamikor "újkeresztyén" hívőknek nevezett anabaptista hitelődeink jelentős számban éltek és munkálkodtak itt, a Rákóczy fejedelmi család felvilágosult vallási- és gazdaságpolitikai megfontolásainak köszönhetően a reformációt követő időszakban. A Bodrog folyó partján rövid megemlékezést tartottunk a valamikor 300 családot számláló habán-anabaptista kerámiatelep feltételezett helyszínén. Felidéztük I. Rákóczy György erdélyi fejedelem adománylevelének egy részletét, aki az idetelepült anabaptista-újkeresztyénekről valamikor 1647 táján így rendelkezett: „Senki őket és utódaikat zavarni ne merészelje!”
Boldogkő várának meghódítására készülve
Utunk következő állomása a Boldogkőváralja fölé magasodó középkori végvár volt. Nem csak a török hódítók ellen vívott küzdelemben vált kiemelt őrhellyé, de protestantizmus védelmében is. Ebben a várban élt és alkotott az 1580-as években Balassi Bálint híres magyar költő. Itt emlékeztünk meg a „magyar Luther”- ként is emlegetett Dévai Bíró Mátyásról, a magyarországi reformáció első nagyhatású hitterjesztőjéről, aki hosszabb ideig élt és munkálkodott ebben a várban és a környező településeken.
A Vizsolyi Biblia első lapját Mészáros Kristóf nyomtatta
A szomszédos Vizsoly községet az 1590-ben Károlyi Gáspár lelkipásztor által itt kinyomtatott első magyar nyelvű biblia tette híressé. Kevesen tudják, hogy a híres magyar bibliafordító eredetileg délvidéki szerb családból származott és neve Radicsics Gáspár volt. Később, amikor protestáns hitre tért, családjával együtt Nagykárolyba települt át a fenyegető törökvész elől. Időközben Wittenbergben is tanult, ahol fölvette a Caspar Carolus Pannonius nevet.
A vizsolyi református templom
Hazatérve Magyarországra Vizsolyban lett lelkipásztor, majd a Felvidék egyik esperese. Ebben az időben fogott a bibliafordításba és került a Vizsolyi Biblia címoldalára fordítóként a Károli Gáspár név. Itt diákoskodott ez időben Szenczi Molnár Albert is, aki később ugyancsak a reformáció nagy alakjává vált. Csoportunk tagjai érdeklődéssel tanulmányozták végig a vizsolyi templomban kiállított reformáció korabeli emléktárgyakat és nyomtathatták ki újból az ősi magyar nyelvű biblia első oldalának hasonmás példányát.
Károli Gáspár bibliafordító gönci templom előtt
Gönc településen először a Huszita-házat tekintettük meg, majd a reformált hitre tért község ősi templomát kerestük föl, ahol Károli Gáspár prédikált és fáradozott hosszú időn keresztül (1590) a biblia magyar fordításán. A gönci volt református templom ma ismét katolikus használatban van. Csoportunk tagjai a „Feltámadt Hős” kezdetű baptista himnusz lelkes éneklésével adtak hálát a Teremtőnek a szentírás magyar fordításán fáradozó bátor hithősökért. E történelmi régió területén kiváló szálláslehetőség adódott Pere közösségben, ahol Cserés Attila lelkipásztor és Dr. Basista Vladimir baptista hittestvéreink családja biztosított zavartalan lehetőséget zarándokcsoportunk számára a közös bibliaolvasásra és közösségápolásra.
Terveink között szerepelt Krasznahorka várának meglátogatása is, ahol Fischer András anabaptista vértanú prédikátorról szerettünk volna megemlékezni. Sajnos a néhány évvel ezelőtt pusztító tűzvész után még mindig tartanak a felújítási munkálatok, így a várlátogatást és történelmi megemlékezést egy későbbi időpontra kellett halasztanunk.
A teológus hallgatók alkalmi kórusa énekel a kassai baptista imaházban
Történelmi körutazásunk Kassa városában a helyi baptista gyülekezettel együtt megtartott közös ünnepi alkalommal zárult. A magyar-szlovák nyelvű istentiszteleten igehirdetéssel, bizonyságtételekkel, a teológushallgatók alkalmi kórusának lelkes énekeivel emlékeztünk meg a történelemformáló Teremtő Isten tetteiről és a Neki engedelmes hithősök áldozatkész életéről. Ezután városnéző túra következett, melynek során látogatást tettünk többek között a Kassai Dóm altemplomában is, ahol kegyelettel emlékeztünk meg II. Rákóczy Ferenc magyar nagyfejedelemről. Különös érzés volt itt elénekelni a Magyar Himnusz ma is aktuális sorait...
Dr. Mészáros Kálmán
egyháztörténész-lelkipásztor