REFORMÁCIÓS MEGEMLÉKEZÉS BRASSÓBAN
 |
| Erdély első protestáns temploma Brassóban |
Brassó városa a
honfoglalás előtt is lakott település volt. A várost körbe ölelő hegyek egyik
magaslatán építtetett először egy tekintélyes erődvárat István királyunk ezer évvel ezelőtt. Később II. Endre király a Szentföldről kiszorult német lovagrend keresztesvitézeinek
adományozta a várat határőrizet céljából.
Ettől kezdve több
hullámban német-szász telepesek érkeztek nagyobb számban Dél-Erdélynek erre a
legkeletibb vidékére. Magyar királyaink közül többen is megfordultak ezen a Kárpátok-ölelte
szép fekvésű településen, sőt még országgyűlést is tartottak a város falai
között.
 |
| Brassó reformátora Honterus János |
A mohácsi csatavesztés
után hányattatott sors jutott Brassó városának is. A török megújuló
támadásaival szemben a környék szász városfejedelmei fogtak össze és a Déli-Kárpátok
védvonalát követve erődvárakat építve védték, amíg tudták Magyarországnak ezt a
legkeletibb régióját.
A reformáció
időszakában Brassó egy fejlett polgárosodó, többségében német nyelvet beszélő
város volt. Ennek volt köszönhető, hogy Luther
egyházreformjának híre ebben a szász vezetésű városban terjedt el elsőként
Erdélyben. A 16. századtól kezdve egyre jelentősebb volt a magyarság létszáma is
a városban, ami az igen fejlett német és magyar nyelvű iskolarendszer jelenléte
is igazol.
Brassó reformációja a
város híres szülöttjének, Honterus János
tudós prédikátor tevékenységéhez kötődik. A Bécsben, Regensburgban, Krakkóban,
Bázelben, Wittenbergben tanult képzett teológus szülővárosába visszatérve, 1532-től kezdve határozottan
hirdetni kezdte a reformáció legfőbb alapigazságait. Halaszthatatlan feladatnak látta többek között az anyanyelvű igehirdetés bevezetését és az
istentisztelet liturgiájának megújítását.
 |
| Károli Gáspár iskolája Brassóban |
Tevékenysége nem csak
az erdélyi szászokra gyakorolt nagy hatást, hanem a Brassó környéki magyar
településekre, így a Barcaság és Háromszék vidékére is. A brassói reformátor nyomdát is működtetett, amelynek a segítségével a teológiai művek mellett a különböző
tudományterületen gyűjtött ismereteit is népszerűsítette. Számos kiadványa
között az iskolai oktatásban nélkülözhetetlen tankönyveket is itt jelentette meg.
 |
| Anabaptista habán család Erdélyben |
Brassó középpontjában
álló szász evangélikus fekete templom Erdély legnagyobb katedrálisa az európai
gótika legkeletebbre fekvő jelentős alkotása. 1542-ben, a város reformációja
idején a protestánsok tulajdona lett, melynek lelkészévé Luther személyes ajánlására
Honterus Jánost választották. A templom szomszédságában felépített híres iskolában
tanult később Károli Gáspár (1529 –
1592) protestáns lelkipásztor is, akinek a Biblia első teljes magyar fordítását
köszönhetjük…
 |
| Anabaptista habánok által készített kerámia |
Itt kell megjegyeznem,
hogy Erdély protestáns múltjához jelentősen hozzátartoznak a Bethlen Gábor fejedelem által 1622-ben
Gyulafehérvár környékére (Alvinc) letelepített anabaptista habánok is. A
felnőtt hitvalló keresztséget/bemerítést gyakorló reformirányzat tagjai hitük
megőrzése és családjaik fenntartása érdekében közös gazdasági udvarokat hoztak
létre. Különböző ipari tevékenységeik közül a fazekas iparáguk volt a
leghíresebb. Ragyogó ón- és ólommázzal bevont, újszerű díszítményű csempéikkel
már a 17. század első felében meghódították az erdélyi nemesi réteget. A habán
kályha fogalommá vált Székelyföld területén is.
 |
Brassói Magyar Baptista
Gyülekezet temploma |
A habánok mesteri
kivitelezésű kerámiaművészete igen komoly konkurenciát jelentett a szászok
agyagművességére, emiatt Brassó piacait lezárták a habán fazekasok elött. A
város vezetése ezzel törvényesen elutasította a habánok által képviselt anabaptista
hitágazatot is. Ennek ellenére Dél-Erdélyben és a Székelyföld területén a brassói fazekas céh készítményei mellett
a habán fajansz kézműves termékek is elterjedtek, ezzel erőteljesen
befolyásolva a székely fazekasok tevékenységét és ízlésvilágát…
Brassóban a baptista
misszió kezdete 1876-ra vezethető vissza, amikor Novák Antal, a Brit- és Külföldi Bibliatársulat munkatársa terjesztette
a Szentírást és hirdette az evangéliumot a brassóiaknak. 1877-ben Meyer Henrik
is járt Brassóban és bemerítette a gyülekezet alapító tagjait.
Novák Antal 1877-ben bekövetkezett
halála után a gyülekezet elöljárója Grómen
János lett, később pedig Tatter L.
Vilmos lelkigondozásában fejlődött tovább. Ebből sarjadt ki később a brassói
magyar baptista gyülekezet.
 |
| A Brassói Magyar Baptista Gyülekezet tagjai |
Ebben az időben a
gyülekezetben együtt voltak a német, magyar és román nyelvű testvérek. Az istentisztelet
német nyelven folyt. A magyar nyelvű istentisztelet 1903-tól indult meg a
városban. Ebben az évben járt itt Kornya
Mihály evangélista is, aki bemerítést is tartott. Udvarnoki András 1904-ben
eljött Budapestről, aki egy hetet töltött Brassóban. Szolgálatának végén egy
újabb csoport merítkezett be.
 |
| Egyháztörténelmi előadás a baptista gyülekezetben |
1905-ben váltak külön a
magyar hívők a németektől, és megalakították a Brassói Magyar
 |
Az ünnepségen résztvevő lelkipásztorok: Deák Zsolt,
Borzási Gyula, Dr. Mészáros Kálmán és Kiss Ottó Károly |
Baptista
Gyülekezetet. A német nyelvű baptistákkal megmaradt a jó testvéri kapcsolat.
Amikor a német gyülekezet imaházát lebontották a 60-as években, a magyar
imaházban kaptak helyet. 22 éven át a kisteremben gyűltek össze, egészen
1991.-ig, amikor a kivándorlás miatt megszűnt a brassói német baptista gyülekezet.
Az elmúlt évtizedekben
gyülekezet lelkipásztorai többek között Molnár
Károly, Bán Gábor, Lőrik István, Bán Gábor, Kóródi István, Ilonka Mihály, Dr. Culman Géza, Ilonka István, Kulcsár Sándor, Borzási Gyula, Mike József, Kiss Ottó Károly és Deák
Zsolt testvérek voltak. Jelenlegi imaházukat 1959-ben
építették. Brassóban a magyar gyülekezeten kívül 4 román ajkú baptista, 2 pünkösdi, 3 testvérgyülekezet és még 8 más evangéliumi román ajkú közösség hirdeti az evangéliumot a városban a tradicionális népegyházakon kívül.
 |
Mészáros házaspár a vendéglátó Deák
lelkipásztor családdal |
 |
| A brassói reformációs megemlékezés Meghívója |
A Brassói Magyar
Baptista Gyülekezet 2017. november 24-25-én emlékezett meg a Reformáció 500.
évfordulója alkalmából a reformáció népi irányzatához tartozó anabaptista
mozgalom kialakulásáról, különösen az Erdélybe menekülő ágáról. Ezen túl a
baptista világmisszió kibontakozásáról, valamint Kornya Mihály, a magyar
baptisták ugartörő apostolának munkásságáról és a Kárpát-medence népeire gyakorolt
hatásáról nyerhettek áttekintést a résztvevők, jelen beszámoló írójának bibliai
és történelmi előadásai nyomán. Soli Deo Gloria!
 |
Az ünnepi alkalom részvevői és szolgálattevői a brassói imaházban
|
Dr. Mészáros Kálmán
egyháztörténész
