Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára…

„Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára”

Szürke felhők ereszkedtek Budapest városára, a felkelő nap szórt fénye ritkán csillant meg a kék Duna tükrén. A folyó partjáról meredeken emelkedő lépcsőkön többen igyekeztek különböző irányból ezen a kora reggelen, a szentéletű vértanú püspök gellérthegyi emlékművének talapzatához.

A Gellért-hegyen meghirdetett imaközösség meghívója

Erről a magaslati pontról az egész környék jól belátható és a nagyváros reggeli csúcsforgalmának a zaja is csak tompa morajként hallható. Felfelé kapaszkodva a próféta szavai kezdtek egyre erőteljesebben lüktetni bennem: „Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek, várva, hogy mit szól hozzám és mit felel panaszomra.” (Hab. 2,1)

Imádkozni siettünk ide jó néhányan szeptember 6-án kedden reggel. Valahogy úgy, mint ahogy Jézus is sokszor tette, amikor a Jeruzsálem fölé emelkedő Olajfák hegyére hívta tanítványait zsoltár éneklésre és buzgó könyörgésre. Fölhangzottak Jézus mondatait is, aki fájdalommal könyörgött Isten irgalmáért, Jeruzsálemért és az engedetlen ország kiválasztott népéért. Ezt olvassuk róla: „Amikor Jézus közelebb ért, és meglátta a várost, megsiratta, és így szólt: ’Bár felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat…” (Lukács 19,41-46.)

Az  imaközösség résztvevői

Nem voltak sokkal többen az imádkozók Jézus első elhívott tanítványainál most sem. Különböző keresztény felekezet lelkipásztorai és gyülekezeti munkatársai dicsérték együtt az Urat lelki énekkel és buzgó könyörgéssel, ahogyan ezt minden hónap első keddjén egyébként is szokták. A nyári hónapok elmúltával azonban, az őszi évad kezdetén, most itt a Gellért hegyen foglalták imába a szolgálatban való megújulás őszinte vágyát. Buzgó könyörögve bölcsességért országunk és földrészünk lelki és politikai vezetőiért és nyugtalan világunk békességéért.

A Magyar Evangéliumi Szövetség szervezésében közel egy évtizede indult el, a havonta megtartott reggeli imaközösség, amely sok áldás forrása volt már eddig is. Ilyen volt ez az évadindító gellérthegyi „imaséta” is, amikor az Aliansz vezetői álltak elő egy-egy igével és aktuális imabuzdítással, amit az Úrtól erre a napra kaptak.

A figyelmes hallgatóság

Elsőként Szeverényi János elnök szólt, aki a kövező gondolatokat emelte ki: "Te pedig ne imádkozz ezért a népért." (Jer 7, 16-28) - Isten szerelmes fájdalmában mondta ezeket a szavakat a prófétának. Izrael, az egyház bálványimádó lett, nem tölti be funkcióját. Jézus is sírt a városon, de bement a városba életét adni érte. Ez az egyetlen esélyünk, reményünk. Az Ő sebeiben van a gyógyulás. Először nekem, gyülekezetemnek, egyházamnak kell megtérni, hogy alkalmassá tegyen Isten a pogányok felé való küldetésre…

Ezt követően László Viktor alelnök szólt az egybegyűltekhez: „A test ugyan egy, de sok tagja van, a testnek ez a sok tagja azonban mégis egy test. Így Krisztus is. Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztséggel: akár zsidók, akár pogányok, akár rabszolgák, akár szabadok. Mindannyiunkat egy Lélek itatott át. Mert a test nem egyetlen tagból áll, hanem sokból.” – így elevenítette föl számunkra Pál levelét (1. Kor 12,12-14) mai helyzetünkre alkalmazva.

Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára...

Dr. Mészáros Kálmán alelnök a zsoltáríró szavaira emlékeztette a jelenlévőket: „Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott… Boldog az az ember, aki hozzá menekül.” (Zsoltárok 33:12, 34:9) Nemzeti sorskérdések sorozata előtt áll az országunk, amely hosszú időre meghatározhatja hazánk előrehaladásának irányát. Csak az a nép remélhet szép jövőt, amely fölhagy az Isten elleni lázadással, minél előbb bűnbánatot tart és megtisztult szívvel szolgál Istennek, valamint embertársai üdvére.

Történelmi példát említve a hunok európai hódítására emlékeztetett, ami kis híján elsöpörte a római „civilizált” keresztény világot. Hogy ez mégsem történt meg, az egyrészt Isten kegyelmének köszönhető, valamin az egyszerű nép bűnbánata, Isten előtti megalázkodásának, és annak, hogy életüket is kockáztató misszionáriusok indultak a szilaj „bevándorló migránsok”, így magyar őseink közé, az evangélium megtérésre intő beszédével. Így tette ezt szentéletű Gellért misszionárius is, akinek az emlékművénél állunk. Az, hogy most mi is itt imádkozhatunk, azt az ő krisztusi szeretetből fakadó mártíriumának is köszönhetjük…

Horváth István főtitkár ezeket a gondolatokat osztottam meg a hallgatósággal: A Jeremiás 7 első verseiben olvassuk, hogy a prófétai üzenet azoknak szólt, akik az Urat, Izrael Istenét mentek imádni a templomba. Isten helyre akarta igazítani őket, hogy ne az ítélet teljesedjen be rajtuk, hanem szívből megtérhessenek. Most, amikor városunkért és népünkért imádkozunk, tegyük ezt úgy, hogy kérjük Isten Lelkét, formáljon bennünket, hogy Vele és Általa éljük meg a hitünket és hitelesen képviselhessük Őt ebben a világban...

Imádkozzunk azért, hogy a nehéz helyzetekben is Isten békéje uralkodjon bennünk és szeretettel tudjunk lenni egymás iránt! Ne engedjük magunkba gyűlöletet! Megdöbbentő számomra, hogy amikor egy olyan cikk megjelenik, ami állást foglal egy adott kérdésben, milyen haraggal és dühvel átitatott kommentek jelennek meg az írás kapcsán. Ne engedjük, hogy az ilyen lelkület megérintsen bennünket, hatással legyen ránk! Krisztus békéje legyen szilárd bennünk, a szeretet uralkodjon az Egyházában, hogy valóban vonzó lehessen Isten Országa az Őt még nem ismerő emberek számára is!”

Végül Szuhánszky Gábor alelnök szól a következőképpen: Jeremiás megdöbbentő üzenetet közöl: "Ne imádkozzál e népért...", mert idegen istenek után futnak, gyűjtenek, gyújtanak tüzet, dagasztanak ételáldozati ajándékot. Idegen isteneknek szolgálatában élnek. (Jer 7,16-19 és Ézs. 54,6-10) S később a fogság letelte után mégis a kegyelem Istene bátorít a népért való imára: "Mint elhagyott és fájó lelkű hív téged az Úr...", "a férjed a te Teremtőd...", aki ígéretekkel közeledik népéhez és hozzánk: "Hív téged az Úr!" (6) "Könyörülök rajtad!" (8) Örömhír: Nem haragszik az Isten. (9) Békességének szövetségét kínálja, (10), melyet ő alapozott meg: "Krisztusban megbékéltette magával a világot." (II. Kor 5,19) Ennek az üzenetnek lehetünk hírnökei.”

Az egyenkénti és közös imádságokat Prazsák László gitárral kísért, szívhez szóló lelki énekei fonták egybe és emelték Urunk trónusa elé. Jó volt az Úrral együtt lennünk a hegyen... Az örömteli szolgatársi közösség után felszabadult szívvel ereszkedtünk le ismét a völgybe, a ránk váró és Isten segítségével megoldandó feladataink felé…

Dr. Mészáros Kálmán

a Magyar Evangéliumi Szövetség / Aliansz alelnöke

Időutazás a magyar reformáció főútvonalán

Időutazás a magyar reformáció főútvonalán

Baptista teológushallgatókkal jártunk tanulmányúton

a reformáció észak-magyarországi nyomvonalán

A reformáció magyarországi nyomvonalát követve egyháztörténeti körutazásra került sor 2016. április 8-10 között a magyar-szlovák határ mentén található fontosabb emlékhelyek felkeresésével. Az MBE Történelmi Bizottsága és a Baptista Teológia Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének közös szervezésében meghirdetett tanulmányútra 36 fő jelentkezett, elsősorban a BTA mesterszakos hallgatói közül, de néhányan csatlakoztak a csoporthoz budapesti és környékbeli gyülekezetek tagjai közül is.

Csoportunk tagjai a diósgyőri vár előtt

A körút első állomása Miskolc és környéke volt, ahol először az ősi Diósgyőr újjáépített várfalai alatt álltunk meg és emlékeztünk a valamikor itt tevékenykedő Károly Róbert, majd Nagy Lajos magyar királyaink ország védő tetteire. Majd Lillafüred látnivalóit kerestük föl, így a hajdani kormányüdülőt (Palotaszálló), majd az alagútba futó keskeny-nyomtávú kisvasút következett. Megcsodáltuk a gyönyörű lillafüredi csónakázó tavat, majd a gyönyörű vízesés közelében József Attila emlékét megörökítő bronzszobránál emlékeztünk a nagy magyar költőre.

Csoportkép a Bodrog partján. Háttérben a sárospataki vár látható

Innen magyarországi reformáció egyik fontos fellegvárába Sárospatakra utaztunk. Már a tatárjárás idején is jelentős őrvár állt itt. A középkorban Budát a lengyelországi Krakkóval összekötő kereskedelmi útvonal egyik fontos állomása volt. A várkastély falai között megfordult Bethlen Gábor épp úgy, mint I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, később pedig az osztrák-török megszállás ellen szabadságharcot vívó II. Rákóczi Ferenc helyezte ide hatalmi központját. Sárospatak igazi szellemi kisugárzása a reformációt követő időszakban bontakozott ki. Magyarországon elsőként itt épült 1531-ben protestáns oktatási központ, a híres Sárospataki Református Kollégium. Az iskola falai között tanított a magyar-morva származású nemzetközileg ismert pedagógus J. A. Comenius (magyar nevén Szeges János). Itt diákoskodott többek között Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos és Móricz Zsigmond.

Kilátás a sárospataki vár tetejéről

A valamikor "újkeresztyén" hívőknek nevezett anabaptista hitelődeink jelentős számban éltek és munkálkodtak itt, a Rákóczy fejedelmi család felvilágosult vallási- és gazdaságpolitikai megfontolásainak köszönhetően a reformációt követő időszakban. A Bodrog folyó partján rövid megemlékezést tartottunk a valamikor 300 családot számláló habán-anabaptista kerámiatelep feltételezett helyszínén. Felidéztük I. Rákóczy György erdélyi fejedelem adománylevelének egy részletét, aki az idetelepült anabaptista-újkeresztyénekről valamikor 1647 táján így rendelkezett: „Senki őket és utódaikat zavarni ne merészelje!”

Boldogkő várának meghódítására készülve

Utunk következő állomása a Boldogkőváralja fölé magasodó középkori végvár volt. Nem csak a török hódítók ellen vívott küzdelemben vált kiemelt őrhellyé, de protestantizmus védelmében is. Ebben a várban élt és alkotott az 1580-as években Balassi Bálint híres magyar költő. Itt emlékeztünk meg a „magyar Luther”- ként is emlegetett Dévai Bíró Mátyásról, a magyarországi reformáció első nagyhatású hitterjesztőjéről, aki hosszabb ideig élt és munkálkodott ebben a várban és a környező településeken.

A Vizsolyi Biblia első lapját Mészáros Kristóf nyomtatta

A szomszédos Vizsoly községet az 1590-ben Károlyi Gáspár lelkipásztor által itt kinyomtatott első magyar nyelvű biblia tette híressé. Kevesen tudják, hogy a híres magyar bibliafordító eredetileg délvidéki szerb családból származott és neve Radicsics Gáspár volt. Később, amikor protestáns hitre tért, családjával együtt Nagykárolyba települt át a fenyegető törökvész elől. Időközben Wittenbergben is tanult, ahol fölvette a Caspar Carolus Pannonius nevet.

A vizsolyi református templom

Hazatérve Magyarországra Vizsolyban lett lelkipásztor, majd a Felvidék egyik esperese. Ebben az időben fogott a bibliafordításba és került a Vizsolyi Biblia címoldalára fordítóként a Károli Gáspár név. Itt diákoskodott ez időben Szenczi Molnár Albert is, aki később ugyancsak a reformáció nagy alakjává vált. Csoportunk tagjai érdeklődéssel tanulmányozták végig a vizsolyi templomban kiállított reformáció korabeli emléktárgyakat és nyomtathatták ki újból az ősi magyar nyelvű biblia első oldalának hasonmás példányát.

Károli Gáspár bibliafordító gönci templom előtt

Gönc településen először a Huszita-házat tekintettük meg, majd a reformált hitre tért község ősi templomát kerestük föl, ahol Károli Gáspár prédikált és fáradozott hosszú időn keresztül (1590) a biblia magyar fordításán. A gönci volt református templom ma ismét katolikus használatban van. Csoportunk tagjai a „Feltámadt Hős” kezdetű baptista himnusz lelkes éneklésével adtak hálát a Teremtőnek a szentírás magyar fordításán fáradozó bátor hithősökért. E történelmi régió területén kiváló szálláslehetőség adódott Pere közösségben, ahol Cserés Attila lelkipásztor és Dr. Basista Vladimir baptista hittestvéreink családja biztosított zavartalan lehetőséget zarándokcsoportunk számára a közös bibliaolvasásra és közösségápolásra.
Terveink között szerepelt Krasznahorka várának meglátogatása is, ahol Fischer András anabaptista vértanú prédikátorról szerettünk volna megemlékezni. Sajnos a néhány évvel ezelőtt pusztító tűzvész után még mindig tartanak a felújítási munkálatok, így a várlátogatást és történelmi megemlékezést egy későbbi időpontra kellett halasztanunk.

A teológus hallgatók alkalmi kórusa énekel a kassai baptista imaházban

Történelmi körutazásunk Kassa városában a helyi baptista gyülekezettel együtt megtartott közös ünnepi alkalommal zárult. A magyar-szlovák nyelvű istentiszteleten igehirdetéssel, bizonyságtételekkel, a teológushallgatók alkalmi kórusának lelkes énekeivel emlékeztünk meg a történelemformáló Teremtő Isten tetteiről és a Neki engedelmes hithősök áldozatkész életéről. Ezután városnéző túra következett, melynek során látogatást tettünk többek között a Kassai Dóm altemplomában is, ahol kegyelettel emlékeztünk meg II. Rákóczy Ferenc magyar nagyfejedelemről. Különös érzés volt itt elénekelni a Magyar Himnusz ma is aktuális sorait...

Dr. Mészáros Kálmán

egyháztörténész-lelkipásztor