Kossuth Lajos azt üzente...

KOSSUTH LAJOS AZT ÜZENTE...

Halálának 125. évfordulója alkalmából

A lánglelkű 1848-as márciusi ifjak

Március 15. nemzeti történelmünk egyik legfényesebb napja. Emléke elénk idézi a magyar szabadság és függetlenség eszméjét merészen hirdető 1848/ 49-es évek lánglelkű ifjait, nemzeti hőssé emelkedett költőit, zeneszerzőit, államférfiait, a haza becsületét védő honvédeit és mártírjait.

Bukásában is verhetetlenül győzelmes volt ez a küzdelem, mert igaz ügyet szolgált. Az igazság pedig legyőzhetetlen. A legfőbb tulajdonsága ugyanis az, hogy minél jobban elnyomják, elnémítják, meggyalázzák, elferdítik, annál hatalmasabb erővel támad ismét újra fel...

Kossuth Lajos (1802-1894)

Kossuth Lajos (1802-1894) ennek a kornak volt egyik kiemelkedő egyénisége. Ki is volt Kossuth? l802-ben született a Zemplén megyei Monokon, egy egyszerű hívő evangélikus család fiaként. Szülei gyermekkorában megkeresztelték. Kossuth fiatal éveitől kezdve kapcsolatba került a Bibliával és annak igazságaival, amit mindig nagy tisztelettel olvasott és tanulmányozott. Már ebben az időben lelkébe vésődött az egyén szabad meggyőződésének tiszteletben tartása, és véleményalkotásának alapvető emberi joga.

Sárospatakon jogi tanulmányokat folytatott. 30 éves korában került a politikai közélet porondjára, ahol hamarosan összeütközése támadt a magyarság fölött hatalmat gyakorló osztrák hatóságokkal. Emiatt 1837-ben bebörtönözték. Az itt eltöltött három esztendő alatt megtanult angolul, amihez legfőbb tankönyvként egy angol nyelvű Biblia szolgált.

Kossuth angol nyelvű Bibliája

Szabadulása után az első magyar napilap, a Pesti Hírlap szerkesztője lett. 1848. március 15-én megkezdődő nemzeti forrongásban egyike lett azoknak a vezetőknek, akik a magyar függetlenséget deklarálták. Az új, független kormányban először pénzügyminiszterré nevezték ki, majd kormányzónak választották meg.

A rövidéletű Magyar Köztársaságot 1849. nyarán az osztrákok segítségére siető orosz túlerő vérbe fojtotta. A magyarok legjobbjai csatatereken vesztek el, szibériai hadifogoly-táborokba kerültek, más részük pedig az idegen érdekeket kiszolgáló Haynau diktátor véres megtorlásának estek áldozatul.

Kossuth Lajos és kíséretének felvonulása New York 
belvárosában a Broadway főútvonalon

Sokan váltak földönfutókká, kényszerű emigrációban töltve életük hátralévő éveit. Kossuthnak is ez a sors jutott. A történelem iróniája, hogy egy bennünket korábban 150 évig megszállva tartó török birodalom adott politikai menedékjogot Kossuthnak, aki 1849. augusztusában távozott Magyarországról. Majd meghívást kapott az Egyesült Államokból. Hajója 1851. december 6-án érkezett New York város kikötőjébe, ahol mintegy 300000 ember várta és ünnepelte a magyar szabadsághőst. Az Egyesült Államok kormánya száműzött államfőnek kijáró tisztelettel fogadta Kossuthot, majd Washingtonban a kongresszus két házában személyesen is bemutatták. Ezután végigjárta az USA 31 államának szinte valamennyi nagyobb városát.

Kossuth körbeutazta egész Észak-Amerikát

Kossuth Lajos 1852. január 31-én Clevelandba is ellátogatott, a magyarok későbbi amerikai központjába, ahol több ezer fős tömeg várta a vasútállomáson. Beszédet mondott az "Olde Stone Church"-ben, majd az "American House" clevelandi szálloda erkélyéről szólt az egybegyűlt sokasághoz. Az utcán a forgalom leállt. A környező házak ablakaiból, amikor Kossuth lelkes beszédét taps szakította meg - az asszonyok zsebkendőjükkel integettek.

Kossuth beszédet mondott Clevelandban is
az Olde Stone Churchben

Kossuth Lajos clevelandi látogatása mindössze három napig tartott, a város magyarságának további fejlődését mégis döntően befolyásolta. A létszámában egyre növekvő clevelandi magyarság máig sem feledte el Kossuth látogatásának emlékét. 1902-ben állították fel Kossuth Lajos szobrát Cleveland egyik legelőkelőbb városrészének főterén, a "University Circle" múzeumokkal, egyetemi épületekkel körülvett parkjának közepén. A szobor ma is áll. Visszatérő színhelye ez a clevelandi magyarok március 15-i ahogy itt mondják - Magyar Függetlenségi Nap ünnepségeinek.

Számos városban emeltek szobrot
Amerikában, többek között
New York belvárosában is

Kossuth 222 napig tartó amerikai körútja után visszahajózott Európába, ahol végigjárta Angliát, Olaszországot, Franciaországot, Portugáliát, Belgiumot, Svédországot. Mindenütt, ahol megjelent, hihetetlen népszerűség, elismerés, és szolidaritást kifejező tömegtüntetések kísérték. Csupán egy országban nem volt szabad nyíltan kimondani a nevét: saját hazájában.

Kossuth Lajos 1894-ben bekövetkezett haláláig arról álmodott, hogy szülőföldje egyszer szabad lesz, és hogy oda még visszatérhet. Ezt azonban mindhiába várta... Végül hadd idézzem Kossuth szavait, amit nem sokkal halála előtt mondott az aradi 13 vértanú kivégzésére emlékezve. Az emigrációban élő agg Kossuth eredeti hangját megörökítő kezdetleges fonográf felvétel sercegő viaszhengere 100 évvel ezelőtt a következő üzenetet rögzítette az utókornak.

Kossuth Lajos beszéde 1890-ben készült fonográf felvételről:

"A világ bírája a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szent emlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a honszabadság Istenének legjobb áldásaival, az örökkévalóságon keresztül. Engem, ki nem borulhatok le a magyar Golgota porába, engem október 6-a térdeimre borulva fog hontalanságom remetelakában látni, amint az engem kitagadott haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hű érzelmével áldom a vértanuk szent emlékét, hűségükért a haza iránt, s a magasztos példáért, amelyt az utódoknak adtanak. És buzgó imával kérem a magyarok Istenét, hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen! Ámen!”

Mészáros Kálmán, Cleveland, USA

Megjelent: A kürt, (Amerikai Magyar Baptisták Lapja) 

1989. március-április, 3. oldal

A népi reformáció állomásai Erdélyben

Tanulmányút a Tordai Vallásbéke 450. jubileumi évében.

A Magyar Baptisták Történelmi Bizottsága az „Erdélyi anabaptisták nyomában” címmel tanulmányutat szervezett 2018. november 9-12 között a Tordai Vallásbéke 450. jubileumi emlékévében. A történelmi helyszínek fölkeresésével, konferenciákkal, előadásokkal és gyülekezeti látogatásokkal tarkított történelmi tanulmányút állomásai a következők voltak:

Történelmi megemlékezés Déva várában

Történelmi megemlékezés Déván

2018. november 9-én egy nemzetközi történészkonferenciára érkeztünk Dévára. Mintegy száz részvevő gyűlt össze Bethlen Gábor valamikori reneszánsz „nagy udvarházában”, a dévai vár alatti Magna Curia épületében. Az ünnepi találkozó fókuszában és különösen dr. Kovács Sándor helyi egyháztörténész előadásának középpontjában a történelmi jelentőségű 1568. évi Erdélyi Országgyűlés vallásügyi törvényalkotásának értékelése, a lelkiismereti és vallásszabadság kérdése és mindezekben Dávid Ferenc reformátor szerepe állt.

Dávid Ferenc (Kolozsvár, 1520 – Déva, 1579) római katolikus lelkészként kezdte a pályafutását, majd Wittenbergben tanult, ahol Luther tanainak elkötelezett híve lett. Erdélybe hazatérve János Zsigmond fejedelmi udvarának főpapjaként hozzáfogott az egyház megújításához. Később a genfi reformátor, Kálvin teológiájának követője lett. Református püspökként terjesztette a reformáció eszméit Kolozsvárról kiindulva. Szervét hatására ariánus tanokat is vallott.

Déva várbörtöne, ahol Erdély reformátora raboskodott

Élete utolsó évtizedében anabaptista meggyőződésre jutott. Az 1568-as tordai országgyűlésre szerkesztett, 36 pontból álló tételjegyzékében a hitvalló felnőttkeresztség helyreállítását is célul tűzte ki a reformált egyházban. Magyar nyelvre fordította, majd 1570-ben Kolozsváron nyomtatásban is kiadta a „Könyvetske az igaz kerestyéni keresztségről” című, németalföldi anabaptisták által írt, 150 oldalas hitvédelmi iratot, amit Erdély-szerte terjesztett.

Többszöri próbálkozás után 1578-ban ismét Tordán tárta az országgyűlés elé a hitvalló felnőttkeresztség helyreállításának szükségességét az egyházban. (Ezt nyilvánvalóan Jézus parancsa szerint az Atyának, Fiúnak és a Szentlélek nevében kellett volna gyakorolni.) Ez ismételt radikális újítási szándék miatt fordultak ellene unitárius hívei, élükön korábbi harcostársa, Blandrata György, aki be is vádolta őt az akkor már katolikus vallású Báthory Kristóf fejedelem előtt.

Ennek eredményeként Dávid Ferencet Gyulafehérváron letartóztatták és életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtották. Így került Dévára, ahol a várbörtönben éheztették és kínozták, majd 1579. november 15-én megölték. Erre a szomorú eseményre emlékeztünk szinte napra pontosan a Déva fellegvárában található börtöncella kapujában, amely fölött valaha ez a felirat volt olvasható: „Itt szenvedett mártírhalált Erdély reformátora, Dávid Ferenc, anabaptista hitéért”.

Történésztalálkozó Gyulafehérváron és Alvincon

Ősi protestáns templom Alvincon az anabaptisták erdélyi központjában

2018. november 10-én, szombaton a gyulafehérvári református templom szomszédságában található II. Rákóczi Ferenc Közösségi Házban fogadott bennünket házigazdaként dr. Gudor Botond református lelkipásztor-történész testvérünk, aki többek között az erdélyi anabaptista mozgalom egyik szakavatott kutatója.

Baptista történészek az alvinci templom szószékén

Délelőtt történelmi megemlékezésre, minielőadásokra és szakmai beszélgetésre került sor. Ennek keretében a magyar anabaptista múlt szakavatott kutatói adtak rövid áttekintést legújabb kutatásaik eredményéről. Ezekre a történelmi szemináriumi előadásokra a környékbeli református, magyar és román baptista, sőt katolikus lelkészeket és érdeklődőket is meghívtuk.

A konferencia után látogatást tettünk Alvincon az anabaptista habán telepesek erdélyi központjában. A Gyulafehérvár szomszédságában található Alvincon megtekintettük a „németek mezejét”. Itt a Maros partján volt valaha az az anabaptista település, ahol a hutterita/habán „újkeresztények” Bethlen Gábor fejedelem oltalma alatt 1621/1622 években letelepedhettek és törvényes védelmet nyerhettek.

Ősi baptisztérium nyomai a gyulafehérvári székesegyházban

Gyulafehérvárra visszatérve először a várba siettünk, ahol a Szent István királyunk által alapított ezeréves bazilikát kerestük föl. Az ősi székesegyházban a Hunyadiak mellett számos erdélyi fejedelem, köztük Bethlen Gábor fejedelem sírja is megtalálható, ahol együtt róttuk le kegyeletünket az üldözött anabaptisták bátor pártfogója előtt.
A templom egyik sarkában fölfedeztük a valamikori önálló baptisztérium, azaz keresztelő/bemerítőkápolna épületének körvonalait, melynek helyét most csak egy keresztelőkút jelzi.

A történelmi bizottság tagjai látogatás tettek az érseki palotában és levéltárban is, ahol Vass Csongor levéltáros segítségével számtalan szakszerűen tárolt eredeti anabaptista kódexet és feljegyzést, valamint több egyedi habán emléktárgyat tekinthettünk meg.

Torda a magyar vallásszabadság őrbástyája

Az 1568-as tordai vallásbékét kihirdető országgyűlés

2018. november 11-én, vasárnap Tordán megemlékeztünk a magyar vallásszabadság 450. évfordulójáról. Délelőtt a Tordai Magyar Baptista Gyülekezet ünnepi istentiszteletén bizonyságtételekkel, énekekkel kiegészített történelmi visszaemlékezés volt. Köszönjük Rajna Ottó helyi lelkipásztor és gyülekezetének együttműködését és vendégmarasztaló szeretetét.

Ezt követően kerestük föl a város főterén álló ősi templomot, ahol 1568-ban ülésezett az erdélyi rendekből álló magyar országgyűlés, és meghirdették a vallás szabad gyakorlását. Ennek eredeti szövege így szól:

Vallásszabadság emlékműve Tordán

„Minden helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint és a község, ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszeritéssel ne kénszeritse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de olyan prédikátort tarthasson, a kinek tanítása ő nekie tetszik. Ezért penig senki a superintendensek közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassák senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ez senkinek, hogy senkit fogsággal avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanitásért, mert az hit istennek ajándéka, ez hallásból leszön, mely hallás istennek igéje által vagyon.”

A templom mellett fölállított vallásszabadság emlékművénél néma főhajtással, imádsággal, koszorúzással gondoltunk vissza a nagy jelentőségű törvény megalkotóira és bátor képviselőire. A megemlékezés a magyar nemzeti imádság, a Himnusz eléneklésével zárult.
Amint az ismeretes, a 450 évvel ezelőtt, 1568-ban Tordán kihirdetett vallásügyi törvény emlékére a magyar parlament úgy döntött, hogy január 13-át ez évtől kezdve a magyar vallásszabadság napjaként nemzeti ünnepnek ismeri el.

Kolozsvár az erdélyi magyar reformáció fellegvára

A kolozsvári Szent Mihály-templom

Kolozsváron zárult a 2018. november 9–12. között megtartott, erdélyi anabaptisták történetét kutató „oknyomozó és tényfeltáró” tanulmányút és előadás-sorozat. Mint ismeretes, Kolozsvár volt a lutheránus (1557), a kálvinista (1564), unitárius (1568) és az anabaptista (1578) reformáció erdélyi kiindulópontja.

Több történelmi forrás is megerősíti, hogy a város főterén álló Szent Mihály-templom falai között hangzottak el azok a bibliai tanítások, amelyek hatására a három részre szakított Magyarország keleti tartományának fővárosa a magyar protestantizmus fellegvárává lett.

Kolozsváron 1570-ben magyarul nyomtatott anabaptista könyv a felnőtt hitvalló keresztség bibliai alapjairól

A tordai vallásbéke (1568) után az anabaptista tanítás is széles néprétegeket ért el. Ebben jelentős szerepet játszott Heltai Gáspár kolozsvári nyomdája, amely 1570-ben kiadta a „Könyvetske az igaz kerestyéni keresztségről” szóló, németalföldi anabaptista hittudósok által összeállított, 150 oldalas, magyar nyelvre fordított teológiai művet.

Ettől kezdve az anabaptista mozgalom az erdélyi protestantizmus időrendben negyedik jelentős irányzatává vált. Törvényes elismerésükre és hitvallásuk szabad gyakorlására Bethlen Gábor fejedelemsége idején került sor a kolozsvári Szent Mihály-templomban megtartott országgyűlésen, amit a fejedelem 1622. június 4-én kiadott rendelete erősített meg.

Erről emlékeztünk meg most Kolozsváron a magyar baptista gyülekezet ünnepi istentiszteletén, amikor az Ausztria, Felvidék/Szlovákia, Magyarország és Erdély képviseletében jelen levő egyháztörténészek/kutatók tettek tanúságot újabb felismeréseikről, az „elfelejtett” és sokszor „elferdített” múlt értékeinek felfedezéseiről.

Történelmi megemlékezés Rottmayer János kolozsvári sírjánál

A történészcsapat Kiss-Juhász Vilmos helyi baptista lelkipásztor vezetésével arra is sort kerített, hogy fölkeresse Kolozsvár egyháztörténeti szempontból jelentős színhelyeit, a főtéren álló Szent Mihály-székesegyház előtt álló Mátyás király szoborcsoport környékét, Mátyás szülőházát, a Farkas utcai ősi református templomot, a Babes-Bolyai Egyetem épületegyüttesét, végül a Házsongárdi temetőt, ahol megemlékezést tartottak Rottmayer János sírja mellett születésének 200. évfordulója kapcsán.

Az erdélyi egyháztörténelmi tanulmányút résztvevői

Az erdélyi egyháztörténelmi tanulmányút résztvevői

Végül hadd ismertessem a magyar történészcsapat – ausztriai, felvidéki, anyaországi és erdélyi – részvevőit: Kiss Lehel (lelkipásztor, az Erdélyi Baptista Történelmi Bizottság elnöke), Kiss Zoltán (lelkipásztor, a Kornya-örökség gondozója), Kelemen Sándor Tomi (Kornya Mihály életútjának kutatója), Erdélyi Sándor (a Pozsonyi Evangéliumi Könyvkiadó igazgatója), Lehotkai Sámuel (a Komáromi Selye János Egyetem hallgatója, kutató), dr. Mészáros Kálmán (a budapesti Baptista Teológiai Akadémia tanára, az MBE Történelmi Bizottságának elnöke), Mészáros Kristóf (általános iskolás, fotós), Duszka József (nyugalmazott életvédelmi nyomozó, a Baptista Teológiai Akadémia végzős hallgatója), Szegedi Attila (a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója, anabaptista-kutató) és Vix József (az ausztriai Falkenstein várában kialakított anabaptista múzeum egyik iparosmestere). A történelmi tanulmányút zárómondata legyen most is ez: „Az igazak emléke áldott!”

Soli Deo Gloria!

Dr. Mészáros Kálmán
egyháztörténész

.

Mikor kezdődik az örök élet? - Igét hirdet Dr. Mészáros Kálmán

AZ AJTÓ ELŐTT ÁLLOK ÉS ZÖRGETEK

A felvétel 2018. november 4-én készült a 
Kispesti Baptista Gyülekezet istentiszteletén.

 

Igét hirdet Mészáros Kálmán lelkipásztor.

Bibliai textus: 
"Okuljatok a fügefa példáján: amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor mindezt látjátok, vegyétek észre, hogy közel van ő, az ajtó előtt. Bizony, mondom néktek, hogy nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem történik. Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el." 
(Máté 24,32-35)

10. Parancsolat: Összegzés - Igét hirdet Dr. Mészáros Kálmán

NE KÍVÁND AZT AMI A FELEBARÁTODÉ!

A felvétel 2018. október 7-én készült a Kispesti Baptista Gyülekezet istentiszteletén. 

Igét hirdet Dr. Mészáros Kálmán lelkipásztor.

Igehirdetés textusa: "Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé!" (2.Mózes 20,17)

9. parancsolat: "Ne tanúskodj hamisan!" - Igét hirdet: Dr Mészáros Kálmán

IX. PARANCSOLAT: "NE TANÚSKODJ HAMISAN!"

A videofelvétel 2018. szeptember 30-án készült a Kispesti Baptista Gyülekezet istentiszteletén. Az igehirdetés bibliai textusa: "Ne tanúskodj hamisan!" (2.Mózes 20,16)

"Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!" (Filippi 4,8)

8. parancsolat: Ne lopj! - Igét hirdet Dr. Mészáros Kálmán

MI TEKINTHETŐ TOLVAJLÁSNAK 
A BIBLIA SZERINT?

A videofelvétel 2018. szeptember 23-án készült a 

Kispesti Baptista Gyülekezet istentisztén. 

Az igehirdetés bibliai textusa:

"Az Úr Isten ezt mondta: Ne lopj!" - "Aki lopni szokott, többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek." (2.Mózes 20,15; Efézus 4,28)

7. parancsolat: Ne paráználkodj! - Igét hirdet Dr. Mészáros Kálmán

VÉDD A HÁZASSÁG SZENTSÉGÉT!

"Légy hű a házastársadhoz!"

A videófelvétel 2018. szeptember 16-án készült a Kispesti Baptista Gyülekezet istentiszteletén. 
Igét hirdet Dr. Mészáros Kálmán lelkipásztor.

Bibliai textus: "Ne paráználkodj!" - "Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” 2. Mózes 20,14; Róma 12,1-2